A füstjelzők a német biztosítók szervezete (Gesamtverbands der Deutschen Versicherungswirtschaft) szerint nagyon sok emberéletet menthetnek meg, Németországban évente 500-an válnak a lakástüzek áldozataivá.

Az éjszakai lakástüzek érvelésük szerint különösen veszélyesek, mivel álmukban halnak bele a lakók a füstmérgezésbe. A füstjelzők alkalmazását a DIN 14676-os norma írja elő, ami elég száraz olvasmány, így a magamfajta „csak feldobok pár füstjelzőt és tiszta a lelkiismeretem” alkalmazók számára összefoglalom a füstjelzőkkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Habár Németországban és Ausztriában kötelező ezeknek a készülékeknek az alkalmazása, azért bátran ajánlom ezt a beruházást mindenkinek, remélve, hogy soha éles helyzetben nem lesz rájuk szükség.

A lenti előírások és ajánlások Németországra és Ausztriára vonatkoznak, de nem hiszem, hogy Magyarországon a tűz és a füst nagyon máshogy viselkedne, mint ott.

Alapok

•  Míg a német szabályozás minden hálóhelyiségbe és a folyosókra szintenként egy jelzőkészüléket ír elő, az osztrák szabályozás szigorúbb; itt minden, tartózkodásra alkalmas helységet (nappali, hobbiszoba, munkaszoba, folyosók) el kell látni egy-egy jelzőkészülékkel.

•  Elsősorban a hálóhelyiségeket és a menekülési útvonalat kell biztosítani füstjelzőkkel.

•  A padlásra és a pincére is érdemes gondolni.

•  Kandallók és egyéb fűtőberendezések környékére co-jelzőt érdemes / kell telepíteni.

•  A készülékeket semmi esetre sem szabad huzatos helyre, főleg nem szellőztető / klímaberendezés környékére telepíteni, mert így semmi esélyt nem adunk a nekik a füstjelzésre.

•  Alapszabály, hogy a készülékeket a plafonra és a helység közepére kell telepíteni, a falaktól, bútoroktól, a belógó világítótestektől és egyéb akadályoktól legalább fél méter távolságra. Amennyiben ez nem lehetséges, a helység hosszabbik falára kell azokat telepíteni, 30-50 cm-re a plafontól.

•  Szintén járható út a falra telepítés 6m²-nél kisebb helységek esetén, illetve a konyhában, ahol el akarjuk kerülni a folytonos téves riasztásokat minden sütőnyitás után.

•  A jelzők maximális telepítési belmagasság: 6 méter.

Ahová nem érdemes füstjelzőt telepíteni

•  Konyhába, dohányzásra használt helységbe és például poros hobbipincébe füstjelzőt (legalábbis hagyományos készüléket) nem érdemes telepíteni, mert az mindig téves jelzést fog adni füst vagy pára érzékelése okán. Ezekbe a helységekbe speciális jelzőket, például hőérzékelőt érdemes szerelni.

Folyosókra

•  Egy, maximum 3 méter széles folyosón maximum 15 távolságra helyezhetők el egymástól a jelzők. Az első jelző legfeljebb 7,5 méter távolságra lehet a folyosó végétől.

•  Három méternél szélesebb folyosó esetén 60 m²-ként egy jelző szükséges.

•  A készülékeket legalább 1 méter távolságra kell a faltól telepíteni – persze ha van erre hely.

A szobákba

•  Minden, 60 m²-nél kisebb helységbe legalább egy füstjelzőt ajánlott telepíteni, nagyobb helységekbe többet is.

•  A sűrűn bútorozott, megosztott helységekbe 36 m²-enként kell a jelzőket installálni.

Tetőtérben

•  „Csúcsos” tetőtérben (szinte biztos, hogy nem ez a neve..) a tűzjelzőt nem szabad a legmagasabb pontra telepíteni, oda ugyanis csak lassan terjed a füst. Az ajánlások szerint minimum fél és maximum egy méterrel a legmagasabb pont alá kell ezekben az esetekben telepíteni a jelzőt.

 Galériára

 •  A galériára akkor kell saját füstjelzőt telepíteni, ha mindhárom, lenti feltétel teljesül:

     → a galéria területe nagyobb, mint 16 m² és

     → szélesebb, mint 2 méter és

     → hosszabb, mint 2 méter.

Füstjelzők kiválasztása

 •  A Q és VdS illetve "Kriwan" betűs logó az emelt biztonságú készülékeken szerepel, 2012 óta. Ezek garantálják

     → Ellenőrzött élettartam és csökkentett esély a téves riasztásokra.

     → Ellenállóbb kivitel. 

     → Fixen beépített (lítium) elem, ami garantálja a legalább 10 év élettartamot.

       (Az Amazonon gyorsan összevetettem a Q-s, és a nem Q-s készülékek árait, a Q-sok nem sokkal drágábbak, mint a többi).

 •  A hagyományos, nem Q-s füstjelzőkbe érdemes jobb minőségű (pl. lítium) elemet vásárolni, és azt legkésőbb amikor a készülék jelez, kicserélni.

 •  Az EU-ban csak a CE-jelzéssel ellátott készülékeket szabad telepíteni, ezeken a lenti ábrán látható CE logónak szerepelnie kell. Hozzáteszem rögtön, ez a jelzés nem garantál semmiféle minőséget, pusztán azt jelzi, hogy a készülék Európában forgalomba hozható. Akkor már inkább a Q-s készülékekbe érdemes  beruházni.

Füstjelzők karbantartása

 •  A füstjelzőket általában 10 évenként cserélni kell. Sok esetben a készülék hátoldalán szerepel a dátum, hogy mikor kell lecserélni.

 •  A készülékeket időszakosan (pár havonta – évente; a leírásában szerepelő intervallumot kell betartani) ellenőrizni kell. Minden készüléken van teszt gomb, ezt lenyomva a sípoló hangot meg kell várni (kutyánk / papagájunk garantáltan élvezni fogja a produkciót). Ha a sípolás elmarad, elemet – de inkább készüléket kell cserélni, mert az vagy nem jelezte az elem kifogyását, vagy meghibásodott.

 •  Ha a készülék beporosodott, egyszerűen ki kell porszívózni. Ha közben bejelez, akkor tényleg poros volt.

 •  Semmiképpen sem szabad a készülékeket letakarni, vagy például lefesteni (meg mondjuk lefalazni sem érdemes, mert aztán kereshetjük, hogy honnan jön a csipogó hang).

 •  Festés után is célszerű ellenőrizni a készülékeket, egyrészt, hogy nem lettek véletlenül lekenve, másrészt, hogy üzemképesek maradtak.

 •  Ha átbútorozzuk / átrendezzük az adott helységet, érdemes a füstjelzőket is arrébb pakolni, hogy legalább fél méter távolságra legyenek (ismét) minden bútortól / lámpától / miegyébtől.

feltételezhetően kevésbé üzembiztos füstjelző

Németországban és Ausztriában többnyire kötelező

2015 végéig Ausztriában és Németország szinte minden szövetségi államban a füstjelző kötelezővé vált / fog válni. A következő államokban: Baden-Württemberg, Hamburg, Hessen, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Rajna-vidék-Pfalz és Schleswig-Holstein a füstjelző a régi és az új építésű lakásokban és házakban is kötelező.

Bajorországban, Brémában, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Saar-vidék, Szász-Anhalt és Türingia némileg megengedőbb, ezekben az államokban egyelőre csak az új építésű házakba kell füstjelzőt telepíteni – de 2017 végéig itt is minden házat és lakást el kell látni majd jelzőkészülékkel. Berlinben, Brandenburgban és Szászországban a rendeleten már gondolkoznak.

A szövetségi államok, ahol legkésőbb 2017 végéig kötelező lesz a füstjelző

A bérlő felel a karbantartásért

A füstjelzők telepítéséért szinte minden államban a bérbeadó felel, kivéve Mecklenburg-Elő-Pomerániát, ott a bérlő is felelős a készülékek telepítéséért.

Amennyiben a bérbeadó „elfeledkezik” a kötelezettségéről, az nagyon sokba is kerülhet neki, például Alsó-Szászországban a büntetési díj az 50.000 eurót is elérheti.

A füstjelzők üzemben tartásáért a bent lakók, adott esetben a bérlők felelnek, azaz, amennyiben a füstjelző telepítve volt, de nem szólalt meg a tűz esetén, mert például kifogyott belőle az elem, vagy mert a jó képességű festő-mázoló ezt is lekente egyenszínre, akkor az okozott kárért, rosszabb esetben az áldozatokért – bérlemény esetén – a bérlő vonható felelősségre!

Nyilván egy blogbejegyzéssel a célom csupán az, hogy felhívjam a figyelmet erre a problémára, amibe nekem is sikerült beleszaladnom, és alaposabban utánanéztem.

Nem vagyok tűzvédelmi szakértő, vagy ilyesmi, így a további kérdések megválaszolására javaslom például a rauchmelderpflicht.eu oldalt – ahonnan a blog tartalmához is bőségesen merítettem. Vagy kérdezze meg kedvenc orvosát, gyógyszerészét, tűzoltóját,..

Források

rauchmelderpflicht.eu
welt.de: Ohne Rauchmelder kann es schnell sehr teuer werden
ee-eck.de: Mindestschutz gesetzliche Regelung in den entsprechenden Bundesländern
rauchmelder-lebensretter.de: Installation

Ps

A bejegyzés a Facebook-on kommentelhető. 

A passport blog-os bejegyzések időrendben összefoglalva itt találhatók.