Passport

Menjünk világgá!

A hidegháború időszaka

2016. november 11. 10:59 - Vámos Sándor

A hidegháború egy számomra rendkívül érdekes történelmi időszak. Nem, vagy csak alig volt háború a világban, ami így a legbékésebb időszakát élte. A valódi történések a kulisszák mögött zajlottak, kémek lopóztak és nukleáris fegyverek cseréltek gazdát vagy tűntek el, jól elrejtve a nagyközönség szeme elől.

Mint az igazi színházakban, miközben a színpadon a „kölcsönös elrettentés” műsora ment. A történelemkönyvekből – talán szerencsére – többnyire kimaradt ez az időszak, megtartva ezzel rejtélyességét és egyfajta furcsa varázsát, titokzatosságát.

Kémfalu eladó

i_kemfalu.pngNem, semmi átverés vagy csúsztatás nincs a címben, a kémfalu, Sugar Grove Station eladó.

Nem egy-egy ház a településen, hanem úgy teljes egészében a település. A 80 házból álló takaros és szépen rendben tartott házakhoz 45 ezer négyzetméteres szálloda, benzinkút, bowling- és kosárlabdapálya, autómosó, uszoda és hullámmedencés fürdő is tartozik. Tovább>>

 

A Honecker-bunker

i_honecker_bunker.png 1973-ban Erik Honecker volt az NSZEP központi bizottságának főtitkára és az NDK államtanácsának elnöke, amikor a döntés született az atomcsapás-biztos ultramodern bunker megépítéséről. A létesítményt a legnagyobb körültekintéssel, komoly konspirációktól övezve építették meg 1978 és 1983 között. Tovább>>

 

 A Poligon

i_poligon.png

A Szemipalatyinszki Kísérleti Terület (hivatalos nevén 2. sz. állami központi kísérleti gyakorlótér, oroszul 2-й Государственный центральный испытательный полигон) a Szovjetunió legkiterjedtebb és legrégebben használt nukleáris kísérleti területe volt, mely a persze a szovjet idők elmúltával sem tűnt el a robbanások dörejeivel együtt, sőt, újból és újból életre kel és kísért, immár Kazahsztánban.  Tovább>>

 

 

Az amerikaiak elhagyott atombombái

i_elhagyott_atombombak.pngVan az úgy, hogy az ember elhagyja az esernyőjét, a légitársaságok a csomagjaim elhagyásából csinálnak sportot, a nagyhatalmak meg időnként az atombombáikat hagyják el – és ez az esemény egyáltalán nem ritka eset.

Tovább >>

 

A 23. emelet rejtélye

i_23_emelet.pngTallinn-ban, a fővárosban 1972-ben rohamtempóban húzták fel a Viru hotelt. Az épület eredetileg egy meglehetősen szürke, 22 emelet magas betontömbként tornyosult a város fölé.

Legalábbis szinte mindenki úgy ismerte, hogy az épület huszonkét emeletes, még a lift is csak 22 emeletről „tudott” az épületben.

Pedig volt még egy emelete, amiről keveseknek volt tudomása, és a külső szemlélők elől a homlokzati feliratok jól elrejtették ezt a szintet. Tovább>> 

 

A moszkvai Metro–2 legendája

i_metro2.pngA moszkvai metró múltjából és méretéből adódóan rengeteg csodát és titkot rejt, de van, amiről még a minden információval bíró helyiek sem tudnak / tudhatnak / nem érdemes tudniuk mindent.

Ez a titokzatos Metro–2. Egy metró, ami eredetileg a párfunkcionáriusok menekítését szolgálta volna például atomcsapás esetén. Kiterjedtsége is vetekszik magával a metróéval, amin „élősködik”. Tovább>>

 

 

A Trans-Szibéria gázvezeték 1983-as robbanása

i_transsiberia.pngA nyolcvanas években a Szovjetunió megkezdte feltárni a szibériai olaj és gázmezőket. Az itt kitermelt gázt és olajat jelentős részben nyugati exportra szánták, de a főleg haditermelésre kiélezett ipar nem boldogult az olajvezetékekkel.

Ennek az ágazatnak a világvezető technológiájával az USA rendelkezett, de ők érthető módon nem kívántak hozzájárulni az ellenségük anyagi jólétéhez, ezért a teljes technológiát embargó alatt tartották. Az olajvezeték technológia bár az USA-ban embargós volt, ez viszont nem állt az északi szomszédra, Kanadára.

Az egyik – ezzel megbízott amerikai cég – „exportálta” a gyártástechnológiát "némi extrával" egy kanadai cégnek, akik aztán (persze vélhetően nem teljesen legálisan) le is gyártották a teljes technológiai rendszert a szovjeteknek. Tovább>>

 

Rozsdásodó űrágyúk

i_uragyu.pngA HARP projekt egy közös kezdeményezés volt az Egyesült Államok és Kanada részéről a hatvanas években, hogy ballisztikai eszközökkel szállítsanak tárgyakat a felső légkörbe, és még azon is túl, az űrbe.

Vezetője az a meglehetősen ellentmondásos, de egyben nagyon sikeres Gerald Bull volt, aki több kitérő után Szaddam Husszein oldalán, vélhetően a Moszad célkeresztjében végezte be földi pályafutását. Tovább>>

 

 

A Berlinben lezuhant szovjet vadászrepülőgép története

i_vadaszgep_berlin.png1966-ban a szovjetek egyik viszonylag új fejlesztésű Jakovlev Jak-28P elfogó vadászrepülőgépe lezuhant Berlinben, a Stößensee-be. Ami ezután a ronccsal történt, a máig rejtélyes versenyfutás a szovjetek és a britek között, sokáig inkább csak egy városi legenda volt. Tovább >>


Sztálin elfeledett vasútja

i_sztalin_vasutja.pngA vérszomjas orosz diktátor agyszüleménye, a nagyjából 2000 kilométer hosszú vasúti vonal, ami bár százezer ember életébe került, soha nem épült meg és a legnagyobb része máig tovább süllyed a tajga permafrosztjába. Tovább>>

 


Putyin csellista barátja

i_putyin_baratja.pngSzergej Roldugin hivatalos bibliográfiája sok különlegességet nem rejt. Az egykori leningrádi Konzervatóriumban tanult, majd a helyi, nevét Szentpétervárra váltó város Mariinski színházában küzdötte fel magát első csellistává.

Ami ebből az életrajzból kimaradt, az a momentum a zenész privát életében tölt be fontos helyet. Ő Vlagyimir Putyin egyik legjobb barátja. Tovább>>


Űrrepülőgépek az elhagyott hangárban

i_buran.pngBajkonurban mindmáig egy elfeledett hangárban porosodnak a szovjet űrrepülés kultikus űrrepülőgépei, a Buran-ok. Tovább>>

 

Az atomvonatok újra hadrendbe állnak

i_atomvonat_2.pngA hűtővonatoknak álcázott, folyamatosan mozgásban levő szerelvények három, RT–23 Molodets típusú rakétát tudtak mozgatni, és igen rövid idő alatt indítani is.

Az 1991-es START I leszerelési tárgyalásoknak is egy sarkalatos pontja volt ezeknek a fegyvereknek a hatástalanítása, de a szerződésben a szovjetek mindössze azt vállalták, hogy a vonatoknak csak a fele lehet egyszerre úton, és 25 kilométernél nagyobb távolságra nem hagyhatták el a bázisukat.

A START–2 megállapodás elvileg rendelkezett volna a vonatok hadrendből való kivonásáról, de 2002. június 14-én Oroszország kivonult a szerződés hatálya alól.

Az új vonatok, melyeket a moszkvai Hőtechnikai Intézet tervez, legkorábban 2019-ben kerülhetnek bevetésre. Tovább >>


A falon át (első rész)

i_berlin_1.pngWalter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke többször is engedélyt kért a Szovjetuniótól a határok technikai lezárásához. ()

Amikor a szovjetek belátták, hogy esélyük sincs Berlin megszerzésére, megadták az engedélyt Ulbrichtnak.

Az engedély megérkezése után azonnal, 1961. augusztus 13-án megkezdték a fal felhúzását. Berlin teljes nyugati szektorát egy 160 km hosszú fallal kerítették körbe. Tovább>>


A falon át (második rész)

i_berlin_2.pngAz alagutat két nyugat-berlini olasz egyetemista, Domenico Sesta és Luigi Spina kezdte el 1962 nyarán építeni () 

Az alagút kelet-berlini végéhez a Rheinsberger utcában nézték ki egy háznak a pincéjét, ami távolabb esett a faltól, de viszonylag feltűnésmentesen lehetett megközelíteni. Tovább>>


A falon át (harmadik rész)

i_berlin_3.pngA menetrendszerű vonat 32 utassal 1961. december 5-én futott ki Oranienburgból, és 20.44-kor kellett volna a keletnémet végállomásra, Albrechtshofba megérkeznie.

A vonat be is futott a végállomásra, de ott nem állt meg, hanem teljes sebességgel továbbrobogott a lezárt pályán, a határőrök és a vasutasok legnagyobb döbbenetére. Tovább>>

 

Hűtővonat atomrakétákkal

i_atomvonat.pngA BZHRK betűszó a Katonai Vasúti Rakétakomplexum rövidítése. A fegyvert már 1969-ben elkezdték fejleszteni, és jó pár kudarcokkal telített év elteltével sikerült működő rakétákat prezentálniuk a mérnököknek.

A rakétákat silóból és vonatról lehetett indítani, ez utóbbi rendszer komoly kihívásokat támasztott a rakétákkal szemben.

A Szovjetunió megszűnése előtt 92 darab, RT–23-sal rendelkezett, ebből 56 volt vonatra telepítve.

36 ilyen halálvonat cirkált a Szovjetunióban. Tovább>>

 

A Stasi szigorúan titkos aktáiból: „Fáklya”

i_faklya.pngEgy ember teljes testét elborították a lángok a cottbusi börtön udvarán. „Anya, végre szabad akarok lenni”- suttogta utolsó erejével.

Néhány nap múlva a 28 éves Werner Greifendorf belehalt égési sebeibe, és haláláról – bár a Stasi megpróbálta eltitkolni azt – egész Németország értesült. Tovább>>


Az észak-koreai díszletfalu, Kidzsongdong

i_diszletfalu.pngA négy kilométer széles, szigorúan őrzött demilitarizált zóna két falvat is elválaszt egymástól. Az észak-koreai falut az '50-es években kezdték el kiépíteni.

A házakba már akkoriban be volt vezetve az áram, ami mind északon, mint délen luxusnak számított. A valóságban Kidzsongdong egy lakatlan propaganda-eszköz település, aminek a célja, hogy tükrözze az elképzelt (de nem létező) gazdasági sikereket és disszidenseket csábítson a déli oldalról. Tovább>>


Az elhagyott szovjet nukleáris világítótornyok

i_vilagitotorony.pngAz északkeleti átjáró a 60'-as években paranoid és a világtól elszigetelődött Szovjetunió számára felértékelődött. A 70'-es években a Kommunista Párt ezért úgy döntött, hogy a partvonal mentén egy világítótorony – láncot kell kiépíteni.

A tornyoknak teljesen önállóan és önellátó módon kellett működniük, mivel a lakott területektől több száz kilométer távolságra estek. A rendszer tervezői a nukleáris technológia felhasználása mellett döntöttek. Tovább>>

komment