Passport

Menjünk világgá!

Utazás a Föld középpontja felé

2016. december 10. 18:50 - Vámos Sándor

ksdb_03.pnga furat ma, fotó: Юрий Мачкасов

Kölyökkoromban imádtam Verne könyveit, Dékány András műveivel egyetemben faltam őket, és töretlenül hittem, hogy ágyúlövedékben el lehet jutni a Holdra, illetve van egy rejtett út, valahol Izlandon, a Snæfell-len keresztül a Föld középpontja felé. Aztán időközben felnőttem, a dolgok és ezek a gyerekkori élmények is – szerintem – a helyükre kerültem, de hogy mi lehet a mélyben, mélyen a talpunk alatt, azért mindmáig izgat.

Nyilván vannak komoly téziseink a Föld szerkezeti felépítéséről, és sokan próbálkoztak már ezeknek a feltevéseknek az alátámasztásával, illetve megcáfolásával is. Kutatók már több ízben próbáltak nagy mélységekbe lefúrni, megtudni, hogy mi van odalenn, de egy tucat kilométernél mélyebbre még nem jutottak soha.

Az egyik ilyen, talán leghíresebb kuatófúrás a szupermély fúrás a Kola-félszigeten, oroszul Кольская сверхглубокая скважина (СГ-3) , angolul Kola Superdeep Borehole (KSDB). Ezt a projektet még a szovjet időkben végezték a Kola félszigeten, a furat mélyítését 1970-ben kezdték el, és több újrakezdés után 1989-ben hagytak fel vele végleg. Voltaképpen nem is egy, hanem négy mélyfúrást végeztek itt, a hármas számú főfurat mélyítését 12.226 méter mélységben adták fel.

ksdb_04.pngA fúrás helyszíne még fénykorában, Ikaruszokkal. Fotó: acoustpol.narod.ru

Persze, ma már nem ez a legmélyebb ilyen fúrás, egy katari olajkutató fúrást sikerült ennél néhány méterrel tovább mélyíteni – ennek persze tudományos szempontból nem sok jelentősége van, de legalább így bekerült a rekordok könyvébe, a legtöbb pizzát felzabáló futóbolond, és a világ legrandább kutyája közé. Innen is gratulálok ehhez a rekordhoz.

A legtöbben – főleg, akik még nem tiltották le az összes hírt gondolkozás nélkül lájkolgató ismerőseiket – nem a tudományos jelenetőségét ismerik ennek a fúrásnak, hanem, hmm (nagy levegő, sóhaj). Na, jó, csapjunk bele a lecsóba.

Ezen a ponton segítségül hívom az urbanlegends oldalt egy mélyebb merítés elejéig (bocs):

Azonban a fúrás kilencedik kilométerénél a fúrófej egy erős kőzetrétegbe ütközött. () Ilyenkor bevett eljárás, hogy kihúzzák a fúrófejet és egy speciális mikrofon segítségével, amit az üregbe eresztenek le, a földalatti mozgásokat lehallgatják.()

Jól kivehető az emberi fül számára is, hogy férfiak és nők sokasága sikoltozik. () Izgalom uralkodott el a táboron. Mindenki meghallgatta és sokan ki is mondták, hogy szerintük a pokolban kínlódó emberek tömegének hangját hallják a felvételen.

De a döbbenet még ezután érte el a tetőfokát. Azon az éjjelen a furatból, hirtelen nagy nyomással füst tört fel a magasba. Pár másodpercig tartott a jelenség és a füstből egy denevérszárnnyal rendelkező több méteres lény csapott hirtelen a táborra.()

A geológus kérésére a tábort lezárta a hadsereg és azóta sem lehet megközelíteni azt a helyet.

A teljes agyalágyult sztoriért kérem lapozzon az Urbanlegends-re!

Nos, ahogy a Snopes legendavadász oldal utánajárt az esetnek, kiderült, hogy egy norvég tanár szívatta be a médiát ezzel a sztorival, amivel egy vallási csatornát (naná) ültetett fel. A kiagyalt legenda később, minden cáfolata ellenére gyorsan terjedt el az erre fogékony közegben.

Sajnos, nap mint nap sikerül megtapasztalnom, mivel kíváncsiságból nem tiltottam még le az összes ilyen marhaságra vevő ismerősömet, hogy a Facebookon az ilyen információk gyakorlatilag közegellenállás nélkül, fénysebességgel terjednek, a kemtrél'lel, meg a lapos Földdel kapcsolatos hírekkel egyetemben. Ja, és a rák összes változatát gyógyító c-vitaminról se feledkezzünk el!

Egyébként el bírom képzelni, hogy a fenti események valóban megtörténtek. Na, nem úgy, nyilván, de nem szabad elfelejteni, hogy abban a Szovjetunióban járunk, ahol a magyar és orosz nép az orosz nép és a vodka barátsága legendásan megbonthatatlan. Hosszúak és hidegek az éjszakák ott fenn, északon. Aki döntött le már egy fél üveg vodkát éhgyomorra, tudhatja, hogy „Batman élőben” csak a belépőszint ebben a tudatállapotban.

Amennyiben mégis kétségei támadnának egy-egy hasonlóan „hihetetlen” illetve „szenzációs” hírrel vagy beszámolóval kapcsolatban, tényleg forduljon először például az urbanlegends-hez, csodarák-gyógyszer-fűben-fában ügyekben pedig például a ködpiszkáló-hoz. Higgye el, megéri!

A fúrás helyszínét egyébként 1989-ben valóban felhagyták. Romjai szabadon látogathatók, nem kell a hadsereg védőőrizetén átlopózni ahhoz, hogy valaki ezeket a meglehetősen lehangoló felvételeket elkészíthesse, bár igaz, ami igaz, oda, az isten háta mögé se naponta téved az ember.


A felvételt a 11. perctől állítottam lejátszásra, mert ott lehet látni a "főszereplőt". A teljes felvételhez az elejére kell görgetni.

A fúrótornyot védő épület mára a szél martaléka lett, a lecsavarozott, szabadon álló furatra valaki kézzel felpingálta annak a mélységét, de a többi épület sincs túl jó állapotban. A helységek összes ablaka be van törve, a berendezések összetörve és a falakról is mállik a kommunistazöld festés.

ksdb_02.pngaz iszapos kenés /
hűtés vázlatrajza

A fúrást egyébként technikai okok miatt kellett felhagyni. A fúrások során a forgatott és emiatt folyamatosan felmelegedő fúrószárba iszapot és adalékanyagokat pumpálnak a mélybe. Ez az anyag a furatban, a szár mellett tér vissza a felszínre és ennek a módszernek a főbb céljai a hűtés mellett a kifúrt anyag elhordása és a furat falának a szilárdítása.

Azért a Kola félszigeten kezdtek a fúrásba, mert ott a Föld legkülső rétege, a kéreg a szokásos 30-40 kilométerrel szemben jóval vékonyabb, nagyjából 15 kilométeres. A fúrást is eddig a mélységig tervezték, de a kéreg hőmérséklete a vártnál jóval gyorsabban emelkedett a fúrás során, 12 km mélyen már a várt 100 °C fok helyett 180 °C fogadta a kutatókat és kalkulációik szerint ez a 15 km-es célmélységben 300 °C fokra emelkedett volna. Az iszapos kenés és hűtés ebben a mélységben már egyszerűen nem működött, a fúrószár többször is beleszakadt a furatba.

ksdb_01.png

Ebben a mélységben a kőzetek is sokkal porózusabbak voltak a vártnál, egy érdekes jellemzés szerint inkább egyfajta plasztikus anyagként, mint kőzetként viselkedtek. Gyakorlatilag így technikai okok miatt kellett felhagyni a mélyfúrás folytatásával, napjaink fúrási technológiái nem engedik meg, hogy ne csak a Földkéreg külső héját kapargassuk csak meg.

Nyilván ki lehetne alakítani olyan technológiát – kezdve a fúrás keresztmetszetének a növelésével – amivel mélyebbre is le lehetne jutni, de persze ezekre a – persze, hogy borzasztóan drága – kutatásokra már nagyon régóta egyszerűen nincsenek források.

Sajnos – ez persze a privát véleményem – napjainkban eszméletlen ipari kapacitást tudunk rááldozni a még laposabb tévékre és a még menőbb telefonokra, de a világűr és a mélység kutatásával nagyjából felhagytunk.

Neil Armstrong 1969-es Holdbeli látogatásánál azóta sem jutott senki messzebb a Földtől, és az 1970-es kutatófúrásnál sem jutott senki sem mélyebbre.

Feladtuk az álmainkat, és inkább hiszünk a megtalált pokolban és a lapos Földben meg persze az okostelefonjainkban, mint a tudományban és a haladásban.

Ez van.

Maradjon tovább a blogon

Sorozatok a passporton:

A világ valódi csodái
A hidegháború időszaka

Témakörök a passporton:

Deutschland

A szovjet impérium romjain
Diktatúrák
Velünk élő történelem

Az összes eddigi bejegyzés

Források

acoustpol.narod.ru: Second periodic report June 2003 Ц May 2004 (months 13Ц24)
icdp-online.org: Objectives - Kola Superdeep Borehole (KSDB) - IGCP 408: „Rocks and Minerals at Great Depths and on the Surface“
cordis.europa.eu: Geodynamics in the cross-section of the Kola Superdeep
bluejayblog.wordpress: The Hole In The Ground At Kola
Atlasobscura: Kola Superdeep Borehole
Wikipedia: Utazás a Föld középpontja felé
Wikipedia: Szupermély fúrás a Kola-félszigeten
urbanlegends.hu: Szibériai tudósok lefúrtak a pokolba?

komment