Passport

Menjünk világgá!

Hitler Pervitinjétől a meth-ig

2016. december 18. 00:12 - Vámos Sándor

pervitin_01.pngfotó: Bildarchiv Preußischer Kulturbesitz/Arthur Grimm

Éberségfokozó ("Wachhaltemittel") állt az egyébként ártalmatlannak tűnő dobozon. „Bevétele után álmatlanságot okoz”, és „csak eseti jelleggel szedhető”.

De a fiatal katonáknak a front borzalmai közepette nem eseti jelleggel volt szükségük a tablettákra, hanem folyamatosan, szinte megszakítás nélkül. A frontszolgálat 22 évesen közömbössé és érdektelenné tette, amikor 1940. május 20-án családjától levélben azt kérte, mit kérte, könyörgött, hogy küldjenek neki Pervitint. „Már egy tabletta úgy hat rám, mint egy erős kávé. Azon kívül pár órán keresztül minden gondomat elfújja, boldog lehetek”.

A drogért könyörgő katona a később Nobel-díjas író Heinrich Böll volt, a Pervitin pedig a metamfetamint (N-Methylamphetamin) tartalmazó tabletta márkaneve. A szer a 2.világháború poklában sok névre hallgatott: páncélos csokoládé „Panzerschokolade”, stuka-tabletták „Stuka-Tabletten” vagy Hermann-Göring kapszulák „Hermann-Göring-Pillen”.

A világháború ideje alatt nagyjából 60 millió tabletta metamfetamin segítette a németeket a harcban. A drog által a katonák elvesztették félelem, éhség és szomjúságérzetüket, emellett agressziójuk és teljesítményük fokozódott.

A szert először Japánban szintetizálták 1893-ban, a szer innen indult világhódító útjára. 1934-ben – amikor Hitler már egy éve birodalmi kancellár – fejlesztette ki és 1937-ben szabadalmaztatta gyógyszerként a Temmler gyógyszergyár a szert Pervitin néven. A 30-as évek végére a gyógyszer bestsellerré avanzsál Németországban, beelőzve a koffeintartalmú szereket; teljesítményfokozó, koncentrációjavító tulajdonságai mellett bőszen hirdették, hogy mellékhatásoktól mentes.

pervitin_03.pngkorabeli Pervitin plakát; "csodaszer mellékhatások nélkül"

A mindennapok felhasználói mellett a hadsereg is felfigyelt a „csodatablettákra”, habár ők már arra a tényre is ráébredtek, hogy a szer korántsem mentes a mellékhatásoktól, és már néhány használat után is masszív függőséget okozhat – de ez az „apróság” nem állhatott a szer karrierjének az útjába. A szernek a náci vezérek se tudtak ellenállni, Hitlert élete utolsó három évében injekciózta orvosa, Theodor Morell Pervitinnel, illetve Göring, aki alapvetően semmiféle drogot nem vetett meg életében.

A nácikon kívül a japán és az amerikai egységek is „hadrendbe” állították a szert. Az amerikaiak is – nem teljesen véletlenül – ismerték a szer által előidézett három fázist: „Fight, Fright, Flight” (küzdelem, félelem, menekülés).

Aki a fáradságát Pervitinnel akarja uralni, biztos lehet benne, hogy egy nap emiatt össze fog omlani. – írta a szerről Leonard Conti, a nácik Birodalmi Egészségügyi Vezetője. Intézkedett afelől, hogy a szer az ópiumtörvény hatálya alá kerüljön 1941-től, és alkalmazását is megpróbálta korlátozni, de valószínűleg az intézkedése megkésett, a drog ekkor már kontrollálatlanul került a csapatokhoz. Conti-t a szer jelentősen túlélte, míg a náci doktor 1945-ben nürnbergi cellájában öngyilkos lett, az általa üldözött szer világkarrierre indult.

pervitin_02.png

A gyógyszert – a nácik bukása után is – több hadsereg rendszeresítette teljesítményfokozóként, de használata apránként kikopott, előállítása is a gyógyszergyárakból pince- (vagy éppen lakókocsi-) laborokba költözött.

Japánban a világháború forgatagában a szer Philopon néven került forgalomba a frontokra. A háború végeztével a hatalmas raktári készleteket „átvette” a hadseregtől a maffia, jelentősen hozzájárulva ezzel a jakuzák társadalmi térnyeréséhez.

Az 1950-es koreai háborúban az amerikaiak már a Splash-t tolják, illetve szúrják, ami a heroin és az amfetamin koktélja volt, hasonló hatással, mint a nagy előd. 1953-ban Hermann Buhl osztrák hegymászó – bevallottan a Pervitinnek köszönhetően – meghódítja a Nanga Parbat csúcsát a Himalájában.

1954-ben a német futball-válogatott megnyeri a berni világbajnokságot, és nagyon valószínű, hogy ebbéli teljesítményüket jelentősen támogatta a Pervitin, azaz – ahogy ekkor már hívták – a rakéta-üzemanyag („Raketentreibstoff”). A FIFA 1966-ban a doppingellenes küzdelemhez, azaz a németek szinte „legálisan” vethették be a csodaszert a magyarokkal szemben is.

pervitin_04.png

Az amerikaiak a vietnami háborúban, 1965-től mintegy 200 millió amfetamin-tablettát dobtak szét a csapataik között. A háború ellen tiltakozó hippiknek ez a szer speciel azért nem volt ellenükre, a szeretetdrogra, azaz az amfetaminbázisú MDMA-ra ők is rendesen rákaptak – ebből lett nem sokkal később az Ecstasy.

2001-ben, négy héttel a World Trade Center elleni támadás után az amerikaiak megkezdik Afganisztánban a „Enduring Freedom” műveletet. A pilótáknak itt a „go pills” szert osztják, ami, bár nem olyan lórúgás dózis, mint a náci ős, azért metamfetamin.

A hetvenes évekig világszerte szinte korlátozás nélkül lehetett hozzájutni metamfetamin készítményekhez, és csak ezt követően kezdődött meg a tiltás és a drogháborúk időszaka. Ezekben viszont továbbra is Hitler Pervitinje áll nyerésre.

Maradjon tovább a blogon

Sorozatok a passporton:

A világ valódi csodái
A hidegháború időszaka

Témakörök a passporton:

Deutschland

A szovjet impérium romjain
Diktatúrák
Velünk élő történelem

Az összes eddigi bejegyzés

Források

tumblr: Panzerschokolade 
Spiegel: "Pervitin" - Großvater des Crystal Meth
Welt: Sieben Fragen und Antworten zu Hitlers Wunderdroge
Wirtschaftswoche: Geschichte der Drogen: Raketentreibstoff und Panzerschokolade
Narancs: Az amfetamincsalád karrierje - Gyors, gyors, lassú

komment