Passport

Történetek határtalanul.

A kínai űrállomás márciusban fog lezuhanni

2018. január 11. 10:53 - Vámos Sándor

tienkung_1.png

2011. szeptember 29-én állították pályára az első kínai kísérleti űrállomást, a Tienkung–1-et (angolul Tiangong–1) aminek a neve magyarul „mennyei palota”. Az űrállomáson (főleg nagyon kicsi méretének köszönhetően) eleve csak ideiglenesen tartózkodhatott személyzet.

A kínai kormányzat eleinte a nemzetközi űrállomás fejlesztésébe kívánt beszállni, de annak tulajdonosai, főleg az amerikaiak kitértek a felajánlás elől. Ennek hátterében nyilván az állt, hogy az ott alkalmazott technológiát nem akarták a kínai szokásjog szerint ún. technológiai-transzferként a kínaiaknak adni.

Erről az eljárásról egyébként sok olyan cég tudna beszélni, akik valami technológiai újdonságot szállítottak egykor Kínába. Ezek jelenleg sokszor a csőd szélén tántorognak (vagy legalábbis erős piacvesztéseket könyvelhettek el) amikor a kínaiak által lemásolt és pár szem rizsért kínált – kínai kormánytámogatással kifejlesztett – az egykori termékükre megtévesztésig hasonlító kínai gyártmányokkal elárasztották a piacot. (Ilyen eset volt a CRH projekt a vasúttechnikában, például)

Nos, úgy látszik, ezt a malőrt az űrkutatásban senki nem kívánta megismételni.

tienkung_3.png

A csodapalota a tervek szerint két évig (2013-ig) üzemelt, de a navigációjával és működésével már ebben az időszakban is bőven akadtak problémák. A kínaiak persze ezekről megfeledkezve csillogó sikertörténetként tálalták a világnak a technikai csodát, ráadásul ennek a fedélzetére lépett az első kínai űrhajós(nő), oh pardon, taikonaut (ebbe meg beletörik a nyelvem, meg a billentyűzetem).

A halmozódó problémákat aztán betetőzte a végső; a kínai irányítás elvesztette a kontrollt az űrállomás felett. Ahelyett, hogy ennek a visszaszerzésén munkálkodtak volna, inkább a második csodapalota űrbe juttatásán dolgoztak, és 2016. szeptember 15-én valóban pályára állították a Tienkung–2 is.

A kommunikációjuk ezek után megfeledkezett az első űrállomásról, mely ellenőrzés nélkül és egyre inkább süllyedve bukdácsol a felszín felé. Ezzel nyilván az a probléma, hogy azt, hogy mikor lép be a légkörbe, senki nem tudja majd kontrollálni (a Tienkung–1 pályája ezen az oldalon nyomon követhető, beágyaznom sajnos nem sikerült)

Az űrállomás egyébként 8,5 tonna, és két fő részből áll – műszaki egység és lakótér – és ehhez még jókora napelemtáblák is csatlakoznak – bár ezek gyorsan le fognak szakadni róla.

Jelenlegi sebessége több, mint 25.000 km/óra, és 300 kilométer magasan kering, de ahogy lassan elkezdi megközelíteni a sűrűbb légkört, a súrlódástól darabokra fog esni, sebessége is csökkenni fog, és ez a zuhanás 200 km alatt jelentősen fel fog gyorsulni.

Nagy része a felszín eléréséig még a légkörben el fog égni, de nagyobb – olyan hűtőszekrény méretű – darabjai nagyjából 400 km/órás sebességgel a felszínbe fognak csapódni. A lezuhanása előtt néhány nappal valószínűsíthető lesz, hogy hová fog leesni, a veszélyeztetett területek közé tartozik dél-Európa is, Spanyolország, Portugália, Bulgária vagy Görögország is ugyanúgy kaphat a lezuhanó roncsokból, mint például Manhattan is.

tienkung_2.png

2001-ben az oroszok mindenesetre ügyesebben oldották meg az egykori űrállomásuk, a MIR visszatérését, miután finanszírozási problémák okán annak a megsemmisítése mellett döntöttek. Ez 2001. március 22-én, 15 évnyi üzem után – kontrollált körülmények között – a Csendes Óceánban találta meg végső nyughelyét.

Szakértők persze próbálnak mindenkit megnyugtatni, annak a valószínűsége, hogy a Tienkung–1 roncsai eltaláljanak valakit, 1:1.000.000 – ez például egy lottóhatos valószínűségével (1:8.000.000, már ha vettünk szelvényt) összevetve valóban csekély.

A nukleáris űrhulladék potyogásáról már volt szó a blogon, de a többi, Föld körüli pályára állított objektum is visszahullik egyszer. Persze ezek nagy része kicsi, hogy elérje a felszínt, vagy a tengerbe irányítják őket, ha még nem vesztették el az ellenőrzést felettük – mint most, a kínaiak.

A várt becsapódási zóna 50 km széles és 500 km hosszú lesz.

Ajánló

A világ valódi csodái
A hidegháború időszaka

A blogot közvetlenül nem lehet kommentelni – ez ügyben nagyon rossz tapasztalatokat sikerült szereznem – de ez a Facebook passport.blog csoportjában megoldható. Ha tetszik Önnek a blog, kérem kövesse a Facebookon is, illetve ossza ott tovább az arra érdemes bejegyzéseket. Ha esetleg ódzkodik a Facebook-tól, a blogot a Google+-on is követheti.

Ha Önt mélyebben érinti a technika (kommunikáció, automatizálás, Arduino, Simatic, szenzortechnika,..) akkor ajánlom a figyelmébe az ob121.com non-profit oldalamat, mely voltaképpen az összegyűlt on-line jegyzeteimet tartalmazza a fenti témakörökben – van itt teljes AWL és Arduino utasításkészlet is, például.

Források

welt.de: Chinas Raumstation stürzt Mitte März ab
wikipedia: Tienkung–1
index.hu: Hónapokon belül a Földbe csapódik a kínai űrállomás

 

komment