Passport

Történetek határtalanul.

Meggypiros Tesla a Mars felé

2018. február 08. 14:56 - Vámos Sándor

 Kölyökkoromban volt egy szó, aminek a jelentését igazán senki nem tudta, de használtuk mindenre, amire ma a „cool” kifejezést szokás ragasztani: „csákjéger”. Minden, ami rettentően gyors volt, mint mondjuk az autós kártyában a mindent-vivő lola-t, vagy a legújabb Mercik, amiket csak messziről nézhettünk a Trabantok és Zsigulik rengetegében, mind-mind csákjéger volt.

A szó eredetét persze nem tudtuk, főleg mélyen a vasfüggöny mögött nem, de azért minden fiú, ha nem autóversenyző, hát legalább űrhajós szeretett volna lenni.

Persze honnan is tudhattunk volna Chuck Yeager-ről, alias Charles Elwood Yeager-ről, az amerikai pilótáról, aki először repült hangsebesség felett és később a NASA kiképzői programjában töltött be fontos szerepet, többek között az Apolló missziók előkészítésében.

Aztán felnőttünk, levettük a tekintetünket az égről, a földet bámuljuk, vagy a szaros mobiltelefonjainkat, és a kölykeinknek sem mutogatunk az égre, pedig jó eséllyel már tudjuk, hogy ki is volt csákjéger.

Itt kering a fejünk fölött az ISS és a Hubble is, de ezért ez nem ugyanaz, mint az a pezsgés, amikor még űrverseny folyt a Hold aztán a Mars meghódításáért. Aztán a nagy versenyben térdre rogyott a Szovjetunió, melynek persze örültünk, de az USA is megtorpant abban a pillanatban, mint a futó, aki betonfalnak rohant. A NASA költségvetése eltűnt, az űrrepülővel együtt, egy jó ideig az is dilemmát okozott, hogy hogyan oldják meg az ISS ellátását űrjárművek nélkül.

Aztán – számomra legalábbis – előbukkant a semmiből egy milliárdos, akinek a pénze mellett ötletei is voltak a világmegváltásról. Mert dönthetett volna úgy, mint a többi rettenetesen meggazdagodott ember, hogy kivonja magát a társadalmi felelősség-vállalás alól, visszavonul valami kastélyba, vagy sivatagi luxuspalotába vagy éppen ellenkezőleg, Londonban túráztatja fel és alá a sportautóját villogtatva és szarik a világra.

Szóval Elon Musk villanyautót épít, meg vákuumvasutat, meg alapít egy űrhajózási céget, ami szinte viharos sebességgel betölti a NASA által hátrahagyott űrt.

musk_tesla_1.jpeg

A Tesla útja a Földtől a Mars pályáján kersztül az aszteroida-övezetig

Nyilván vannak tévedései is, de ha valaki nem hibázik, akkor biztosan tudható, hogy nem is csinál semmit, és ez Musk-ról nem mondható. A kilenc Merlin-hajtóműves Falcon 9-ek már bizonyítottak, a kezdeti nehézségek után a booster-ek biztonságosan vissza is tudnak már térni a landolási platformokra, hogy újrahasznosításukkal még elérhetőbbé tegyék az űrrepülést ismét.

A fejlesztés ezen a ponton nem állt meg, ez a rakéta az ISS ellátásához és műhold-eregetéshez elegendő, de egy Mars (vagy Hold) expedícióhoz ennél több kell. Nosza, össze-erősítettek három Falcon 9-et, és így kaptak egy 27 Merlines monstrumot, a Falcon Heavy-t.

A kilövés előtt még Musk is azt nyilatkozta, hogy annak az esélye, hogy a visszaszámlálást követően még az indítóplatformon fölrobbanjon az egész szerkezet, 50% az esélye. De nem így történt, szerencsére. Én a kiszolgált Ford Transitomat a szerelőmnek adtam oda, Musk azért ennyire nem kispályás, ő a saját használt kocsiját kilőtte az űrbe.

És nem, nem Föld körüli pályára, ahol, mint az orosz Kozmosz-ok esetén, várhatjuk, hogy mikor hullanak majd a fejünkre, nem. A Tesla, a megypiros Tesla Nap-körüli útra kélt, száguldása közben keresztezni fogja a Mars pályáját és valahol a Marson túli aszteroida-övezetben fog várhatóan elenyészni.

Eközben a rakétát gyorsító két szélső rakéta az előzetes elvárásoknak megfelelően szinkronban és halál-pontosan tért vissza a landolási platformokra, remélem, egy életre a retinánkba égetve a jelenetet, amikor elhittük végre, hogy igenis, a jövő elkezdődött. (A középső rakétából idő előtt kifogyott az üzemanyag, így annak a landolása sikertelen volt, de ez tényleg csak egy apróság a teljes projekt sikerével szemben).

via GIPHY

Persze az egész jelenetsor jelentőségét még így is sikerült fokozni a milliónyi apró pop-kulturális utalással, kezdve a felszállás alatt (meg a lenti videóban is) elhangzó Bowie „Life on Mars” dalától a műszerfalon olvasható üzenetig: „Ne ess pánikba”. Kalapemelés Douglas Adams előtt.

Csak tudnám, a törölközőt hová tették.

A Szub-Éta Detekt-O-Méter és a kéziratok mellett egy Elektronikus Kar hevert: rövid, zömök, fekete rúd, sima és fénytelen, az egyik végén lapos kapcsoló és mutatók. A táskában még egy készülék volt ezeken kívül, mely leginkább nagyobbacska elektronikus kalkulátorra emlékeztetett.

Vagy száz pici, lapos nyomógombja volt, meg egy 2×2 hüvelykes képernyője. Milliónyi "oldal" bármelyikét lehetett egyetlen szempillantás alatt megjelentetni rajta. Bolondítóan bonyolult készülék volt; ez volt az egyik oka annak, hogy kellemesen kézhez álló műanyag dobozára a következő szavakat nyomtatták barátian nagy betűkkel: NE ESS PÁNIKBA!

A másik ok az volt, hogy ez a készülék volt az a bizonyos könyv, mely a legfigyelemreméltóbb, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – a GALAXIS Útikalauz stopposoknak. És természetesen azért adták ki mikro-szub-mezon elektronikus eszköz alakjában, mert ha a szokásos könyv alakban adták volna ki, akkor a csillagközi stopposnak néhány kényelmetlenül nagy épületet kellene magával cipelnie.

Ford zsákjában a felsoroltakon kívül párgolyóstoll, egy jegyzettömb és egy nagyobbfajta fürdőlepedő volt.

Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak (részlet)

Hogy hogyan tovább? – kérdésre persze Musk-nak már megvannak a válaszai.

Egyrészt a Tesla eladásain biztos lendíteni fog a Mars felé nagyjából 30 kmps (min. 19.9, max. 33.9, ez egy kicsit több, mint 100.000 km/h) sebességgel száguldó járgány. Talán akad majd egy kis pénz az autó technikai fejlesztésére is, mert – állítólag – ezen a téren még akadnak vele problémák.

Az űrhajók sorában a cél pedig a kurva nagy rakéta, és ez így szó szerint: BFR; big fucking rocket. A lenti kép közepén látható a Falcon Heavy, és jobb oldalon, minden eddigi rakéta fölé magasodva a BFR.

 

musk_bfr.png

Persze, marad még egy halványan felderengő kérdés, hogy mit üzen mindez nekünk, egyszerű, hétvégétől hétvégéig fizetésért melózó embereknek?

Szerintem először is azt, hogy nézzünk már fel abból a retkes okos-telefonból, és vessünk végre egy újabb pillantást az égre. Ha nekünk már nem adatott meg, a kölykeinknek adjuk meg a lehetőséget, hogy olyasmit tanuljanak, ami megnyitja a számukra az utat bárhová, akár a Marsra vagy tovább.

Ezt nem bízhatjuk az elmaradott oktatásra, amiben a magoláson és múlt század ismeretén túl sok potenciál nincs. Nekünk, apáknak sok, rendkívül sok lehetőségünk van ezen kívül. A közös barkácsolásokhoz, közös programokhoz például sok lehetőséget kínálnak a Kínából fillérekért megrendelhető kütyük (például itt Banggood / DIY).

A kölyköknek igenis szükségük van valakire, aki elmagyarázza nekik, hogy ki volt „csákjéger”, ki az a „maszk”, és miért hatalmas dolog az a meggypiros Tesla, amiből egy szkafanderes bábú könyököl ki lazán, miközben a háttérben, mögötte elsuhan a Föld vagy a Mars.

Ui

Néhány napja elkezdtem keresni a fiaim (meg a lányaim) számára valamit, ami elmagyarázza nekik a mini-kontrollerek, az Arduino-k működését, hogy hogyan lehet ezeket alkalmazni, programozni. Nem igazán találtam semmit sem, az a kevés, ami van, az meg nekem nem nyerte el a tetszésemet. Elhatároztam, hogy az eleve automatizálástechnikával foglalkozó, és szép lassan alakuló oldalamat, az OB121.com-ot egy új, kölyköknek szóló fejezettel bővítem – ehhez keresek majd tesztelőket, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Az oldalt a munkám mellett írom, ezért csak szép lassan – de könnyen követhetően – fogok vele haladni.

 

Ajánló

A világ valódi csodái
A hidegháború időszaka

A blogot közvetlenül nem lehet kommentelni, de ez a Facebook passport.blog csoportjában megoldható. Ha tetszik Önnek a blog, kérem kövesse a Facebookon is, illetve ossza ott tovább az arra érdemes bejegyzéseket. Ha esetleg ódzkodik a Facebook-tól, a blogot a Google+-on is követheti.

komment