Passport

Történetek határtalanul.

Mazsolabombázók

2018. január 08. 16:20 - Vámos Sándor

mazsola_2.png

69 éve Berlinben már reggeltől estig zengett az ég, a szövetségesek bombázták a várost. Ám ezúttal nem bombákkal, hanem apró, ejtőernyős csomagokkal, melyek csokit és rágógumit rejtettek a megszerzésükért rohanó gyerekeknek.

Egy gyors kirakodást követően ismét elstartoltak Berlin-Tempelhof repülőteréről, hogy egy újabb fordulóval ismét élelmiszert vagy szenet vigyenek a lezárt városba – repülőgépekkel. Három évvel a 2. világháborút követően a Szovjetunió blokád alá vonta a renitens várost, és a szövetségesek nem hagyták magára Berlin lassan mindent túlélő lakóit.

Tovább
komment

2017 évzáró

2017. december 30. 11:42 - Vámos Sándor

ente.png

Ennek is a végére értünk. A passport.blog azt hiszem, 2017-ben is jó évet zárt, mintegy 300 ezerszer kattintottak a megjelent 31 bejegyzésre. Köszönöm!

Az idén valahogy az érdekes történetek és történelmi események keveredtek az előtérbe a blogon, jórészt olyan történetek, amik a történelemkönyvekből kimaradtak, pedig igazán színesíthették volna a bebiflázott évszámok számonkérése helyett a történelem-óráinkat is. A szovjet idők, főleg azoknak az elhallgatott eseményei engem mindig is nagyon érdekeltek, ezért a hidegháború történései jelentősen elburjánzottak a blogon.

Tovább
komment

Stairway To Heaven

2017. december 28. 14:31 - Vámos Sándor

stairway01.png 

A “Stairway To Heaven”, a Led Zeppelin legendás számának az ötlete egy anekdota szerint akkor született meg, amikor George Harrison, a Beatles szólógitárosa heccelte Jimmy Page-et, a Zeppelin gitárosát, hogy az együttesnek nincsen balladája. Nos, lett. Azóta – 1970 óta - a világ egyik legismertebb száma, nincs olyan gitározni tanuló, aki ne próbálná fel az akkordjait, olyannyira, hogy a jobb gitárboltokban vicces táblákon jelzik, hogy légyszi, inkább valami mást.. 

Aztán meg van tényleg a lépcső a mennyországba. És szerintem meglehetősen ironikus, hogy a Hawaii szigetén található „Stairway to Heaven”, helyi nevén „Haiku Stairs” csak illegálisan közelíthető meg.

Tovább
komment

Japán üzembehelyezés

2017. december 21. 13:36 - Vámos Sándor

japan.png

Ballagtunk egymás mellett Olivérrel a csomagkiadó pultoktól, két kocsit toltunk magunk előtt, mindenféle műszerekkel rogyásig megrakva. Szerencsére ezeknek az „útlevelét” a cég jó előre elintézte, így a vámos némi fejvakargatással átlapozta a papírokat, majd lepecsételte és enerváltan egy tovább-ot intett nekünk.

„Ma este elhívtak minket a kollégák inni. Néha el szokott durvulni a helyzet, de persze nem itt, Japánban. Nagy gondod ugye nincs az ivással?” Mire visszakérdeztem, hogy „mégis, te hány sörtől kezded problémásnak érezni a helyzetet?

Tovább
komment

Kozmosz 954

2017. december 18. 22:11 - Vámos Sándor

A 70-es években a világ még a nukleáris energia mindenhatósága mellett tette le a voksát. Tervek születtek urán-üzemű buszokra és vonatokra se, de szerencsére ezek az agyament ötletek nem hagyták el a tervasztalokat – a nyugati világban (Persze a szovjetek eközben a távoli világítótornyaikat is nukleáris üzeművé alakították át).

Ellenben a nukleáris üzemű műholdakkal.

Tovább
komment

Kapszulahotel, Tokió

2017. október 30. 15:15 - Vámos Sándor

kapszulahotel_1.pngkép forrása: nachjapanreisen.de

Japán és főleg Tokió külföldi szemmel nézve elég drága hely. Azért nem turistát írtam, mert többször jártam már ott, mindig dolgozni (beüzemelni) mentem oda, de így is rettenetesen drága volt. Ráadásul – köztünk szólva – sok látnivaló sincs a városban, illetve pontosítok rögtön; ahhoz képest, hogy mekkora a város, látnivalók csak egy-két helyen, jórészt a centrumban vannak.

Tovább
komment

VDE 8

2017. október 25. 12:56 - Vámos Sándor

vde8_3.pngBerlin - München, kevesebb, mint 4 óra, fotó: DB

A bejegyzés első részét ott hagytam félbe, hogy a nem túl dicső NDK-s idők elmúltával a keletnémet városka, Probstzelle jelentősége, mint vasúti átkelő a nyugat felé csökkent, de meg nem szűnt. A vasútállomás borzalmas időket idéző betonmonstrumát és géppuskafészkekkel megerősített falait lebontották, az egy vágányt a „szabadság felé” kibővítették, illetve hát visszaépítették két vágányossá, és a napi két vonat helyett óránként jártak már a személyvonatok, és kétóránként egy-egy ICE is átcsattogott az állomáson.

Az utazás München felől Berlin felé – sokszor vonatozok erre – lenyűgöző volt; ahogy a 300-as tempóra képes vonat 80-nal végigcsattog az erdei vasutakat idéző pályán, az őzek bekukkantanak a kocsikba, meg ilyenek, de hát, szóval, az ICE-ket nem erre az élményvonatozásra találták eredetileg ki.

Nyilván a két Németország a hidegháborús viszonyok között nem törekedett igazán az egységes hálózat kiépítésére, és ezen a téren sok bepótolni való maradt az újraegyesülés utáni időkre.

Tovább
komment

Probstzella – végállomás

2017. október 14. 13:54 - Vámos Sándor

probstzella_5.pngProbstzella napjainkban, forrás: DDR-geheim - Der Grenzbahnhof Probstzella

Probstzella egy kicsi türingiai városka, félúton Lipcse és Nürnberg között. Jelentősége és jelentése szerencsére napjainkra már elhalványult, nem úgy, mint jó harminc éve, amikor még állt a fal Kelet- és Nyugatnémet ország között. Akkor ugyanis ez volt a legfontosabb vasúti átkelő Bajorország és az egykori NDK között, és egyben az utolsó megálló a keletnémet vasút utasai számára. Illetve legtöbbjük számára.

Tovább
komment

Atomvillanás fentről

2017. október 12. 17:17 - Vámos Sándor

atomvillanas_01.png

Sokakban nosztalgikus élményt kelt – a már megszüntetett – sorkatonai szolgálat, hőskölteményeket zengedeznek róla egypár sör mellett, ahol a véghezvitt hőstettek és a megmentett gyarló halandók száma az elfogyasztott sör mennyiségével egyenes arányban emelkedik egészen a záróráig.

Tovább
komment

A Kaktusz-kupola

2017. szeptember 15. 15:39 - Vámos Sándor

cactus01.png

Pedig az UFO-k itt élnek köztünk, és a lapos Föld szegélyén, egy elhagyatott sziget még elhagyatottabb sarkában bázist létesítettek, amit a NASA, meg a világ összes kormánya megpróbál eltitkolni előlünk, de most lebuktak!!!

Ok, irónia kikapcsolva, meg a blog műfaját sem kívánom "megreformálni", de mégis, mi lehet ez a titokzatos, szabályos kör alapterületű betonlétesítmény a Runit-sziget sarkában?

Ráadásul ha gépen fölébe szállunk google.maps-en megtaláljuk, térkép e táj, az sem nyújt túl sok segítséget. A létesítmény innen nézve is hatalmas, de teljesen elhagyatott, mint az egész Enewetak Atoll.

Ez azért már több mint gyanús, hogy a Marshall szigetektől egy ugrásnyira található tengeri paradicsom ilyen kihalt, mármint-hogy „embermentes” képet nyújtson. Nagyon árulkodó jel, hogy a betonkolosszust a google „katonai támaszpont” címkével illeti, és hasonló méretű, kör alakú bemélyedések sűrűn csipkézik az atoll partvonalát, illetve az azt övező tenger mélyét.

Tovább
komment

Az NDK utolsó halálraítéltje

2017. július 26. 12:40 - Vámos Sándor

Werner Teské-t egy tíz méter hosszú, ablaktalan folyosóra kísérték: Lehet, hogy sejtette, hogy ott mi vár rá, de valószínűbb, hogy nem gondolt a legrosszabbra, amikor az állami hóhér, Hermann Lorenz hangtalanul mögé lépett, és hangtompítóval felszerelt Walther P 38 pisztolyával tarkón lőtte az elítéltet.

teske05.png

Tovább
komment

A valódi Mad Max

2017. július 17. 14:59 - Vámos Sándor

madmax03.png

Egy újszülöttnek minden vicc új. Ezt az állítást kiterjesztve, miszerint egy újszülöttnek minden történet új, még mindig nehéz magamra venni, mert az ominózus pillanata óta az életemnek már jópár éve lepergett, de.. Igen, ezt a sztorit sem ismertem eddig, pedig Emile Leray története sem egy mai eposz.

1993-ban Emile Leray, az akkor 44 éves francia villanyszerelő, akinek a hobbija Afrika felfedezése volt, Citroën 2CV-jével – közismertebb nevén egy kacsával – lerobbant egy kősivatagban.

Tovább
komment