Passport

Történetek határtalanul.

A világ 12 gyilkos tava

2013. június 01. 13:51 - Vámos Sándor

Kirándulóhelyek, földi paradicsomok és a felszín alatt halálos titkokat rejtenek.

 

1. Karacsáj-tó (озеро Карачай)

A tó Nyugat-Oroszországban, az Ural hegységben, Cseljabinszk mellett található. A „Cseljabinszk-40” nevű szovjet plutóniumgyár mint radioaktív lerakót használta, 1945 -től a '70-es évekig becslések szerint 120 MCi (4000 PBq) sugárzó anyag került a tóban „letárolásra” (emlékeztetőül, Csernobilban nagyjából összesen 100 MCi sugárzóanyag szabadult el).

karacsaj2.jpgfotó: nibler.ru

A tó partján napjainkban a Geiger számlálók még mindig (és még vélhetően nagyon sokáig) 600 Röntgen / órás sugárzási szintet mérnek, egy óra elegendő ott a halálos dózis begyűjtéséhez.

A tóról és a plutóniumgyár történetéről ebben az írásomban olvashat bővebben.

2. Raksasztal-tó (Lake Rakshastal, tibeti nyelven: La'nga Co)

A Raksasztal-tó 4575 m tengerszint feletti magasságon fekszik a Manaszarovar-tó mellett a Transzhimalája és a Himalája között Tibetben. A tó felszíne 250 km², de a kevés csapadék miatt csökken. A tó sós vizű, élőlények nem élnek benne, sokak szerint vize mérgező.

raksasztal.jpgkép: meiguoxing

Egy hindu mítosz szerint Lanka tíz fejű démon királya lakja a tavat. A szomszédos Manasarovar-tó képviseli a napra hasonlító kerek formája által a buddhisták számára a fényességet, míg a Raksasztal-tó, mint egy félhold, a sötétséget képviseli.

3. Forrongó-tó (Boiling Lake)

A dominikai Morne Trois Pitons Nemzeti Parkban egy elárasztott fumarolában található a Forrongó-tó.  

A fumarola (latin fumus, füst) olyan nyílás a földkérgen, vagy más égitest kérgén, amelyen keresztül gőz és gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, hidroklórsav, hidrogénszulfid, bórsav, alunit, ammónia) törnek a felszínre.
A fumarolából kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C. A szabad levegőn a vízgőz kondenzálódik, az ásványi anyagok és a szennyeződések jó része kiválik belőle, innen a gomolygó füst.

Wikipedia szócikk: fumarola

boiling.jpgkép: searchdominica.com

A 60 méter átmérőjű szürkés-kék vizű tavat általában gomolygó gőz fedi. A tó becsült mélysége 60 méter, partjainál a hőmérséklet már „csak” 82-91,5 °C. A tó közepe mindig „bugyog”, folyamatosan forrásban van.

4. Monoun-tó

A Monoun-tó a kameruni Nyugati Proviniciában az Oku vulkanikus területen található. 1984-ben 37 ember halt meg a tó környékén. Egy teherautó motorja hirtelen leállt a tóhoz közeli úton. Az a 12 ember, akik leszálltak a kocsiról, mind meghaltak, a baleset két túlélője a kocsi tetejére kapaszkodott fel. Az esemény magyarázatát az innen 100 km-re található Nyos tavon egy hasonló eset, egy úgynevezett „Limnikus kitörés” adta.

A limnikus kitörés ritka természeti katasztrófa, a szén-dioxid feltörése mély vizű tavakból, amely megfojtja a környéken élő embereket és állatokat, sőt szökőárt is okozhat. A tudósok szerint földcsuszamlások, a vulkáni tevékenység változásai, illetve robbanás idézhet elő ilyen kitörést. Három olyan afrikai tó ismert, amelyekben ilyen kitörés előfordult, illetve előfordulhat. A Nyos-tó és a Monoun-tó korábbi kitörései nagy veszteséget okoztak emberéletben, a sokkal nagyobb Kivu-tó pedig potenciálisan veszélyes a környékén élő két millió emberre és az élővilágra.
A limnikusan aktív tavak néhány jellemzője:

  • Szén-dioxidban dús vízutánpótlás
  • Hideg tófenék, amely azt jelzi, hogy a víz alaphelyzetben nincs közvetlen interakcióban vulkáni hővel
  • Különböző szén-dioxid-koncentráció az alsó és felső vízrétegekben
  • Közelség vulkanikusan aktív területekhez

Wikipedia szócikk: limnikus kitörés

monoun.jpgkép: pagesperso-orange

A fenti képen a "szökőkutak"-on keresztül távozik a tó aljáról, 73 méter mélyből a szénsavas víz.

A második, ennél még tragikusabb eset a Monoun közelében lévő Nyos-tavon 1986-ban 80 millió köbméter szén-dioxidot lökött a felszínre és ez 1700-1800 ember halálához vezetett.

5. Nyos-tó

Ebben a limnikus kitörésre hajlamos tóban az események láncolatát valószínűleg egy földcsuszamlás indította el. Az esemény hatására nagy mennyiségű szén-dioxid szabadult fel a tóból, mely az oxigént az alacsonyabban fekvő területekről kiszorítva több ezer embert és állatot fojtott meg. A tó természetes fal gyenge, így az esemény bármikor megismétlődhet.

nyos.jpgkép: U.S. Geological Survey

6. Kivu-tó

A ruandai Kivu-tó is halálos veszélyt rejt a környezetére a hatalmas mennyiségben felgyűlt oldott veszélyes gázok (szén-dioxid és metán) miatt. Egy limnikus kitörés esetén kétmillió, a Kivu-medencében élő ember élete kerülne veszélybe.

kiwu.jpgkép: eawag

7. Mount Rainier krátertó

Észak-Amerika legmagasabban fekvő krátertava Washington államban, Seattle-Tacoma városoktól nem messze magasodó Mount Rainier kráterét tölti ki. A tó vize gyakorlatilag kénes sav, ami hatalmas jégbarlang járatrendszert mart a hegy belsejébe.

Mount Rainier.jpgkép: commons.wikimedia

Egyrészt a hegy természetes erupciójával együtt már ez a járatrendszer is idézhet elő a hegyről lezúduló iszap-árat, de a hegy is szerepel a nagy valószínűséggel kitörő vulkánok 16-os listáján.

A vulkánkitöréssel elszabaduló hatalmas mennyiségű gleccserjég és a krátertó tartalma közvetlen fenyegetést jelent a sűrűn lakott vidéknek és akár közvetlenül Seattle-nek is.

8. Mono-tó

A Mono-tó Kaliforniában, Mono megyében található ősi, szikes tó, ami különleges ökoszisztémával rendelkezik. A tóban halak helyett sós vízi rákok és partján alkáli legyek rajzanak. Az egykor itt élt indiánok a part menti iszapból összegyűjtötték a legyek áttelelő bábjait, megfőzték, majd pépesítették és szárították, ezután a sós féreg morzsalékot más ételeikhez adták ízesítőként.

mono.jpgkép: ratestogo

1941 óta a tó felszíne felére zsugorodott, vízszintje 30 méterrel csökkent, mivel a tápláló források közül többnek a vizét a Los Angeles-i vízvezeték rendszerbe terelték. Mára a korábbi kényes egyensúly felborult, vize sósabb lett és egyre nagyobbak a part menti száraz, szikes lapályok.

A magas sótartalom mellett a Mono Lake vize pH=10 körüli értékkel erősen lúgos kémhatású.

tomcat kommentárja:

A Mono-tó érdekessége nem a PH érték, hanem, hogy a magas arzén szint mellett egyáltalán létezik benne élet (az arzén a foszfort "szorítja ki" az ismert életformák vegyi összetételéből, ezért méreg). A Mono-tó egyes kutatók szerint felveti a földi élet párhuzamos, az ismerttel együtt fejlődött ágának létezését, azaz nem csak foszfor, hanem arzén alapon is létezhet élet. Az ellenzők a minták minimális foszfor szennyezettségét elegendőnek találták, ugyanakkor nincs magyarázat a halálos dózis 1000x-esét meghaladó arzén toleranciára sejt szinten.

9. Patkó-tó

A Horseshoe Lake Mammoth Lakes-től nem messze, egy inaktív vulkán szomszédságában fekszik. A helyiek néma gyilkosnak nevezik. 20 éve a tó közeli fák elsorvadtak és kipusztultak.

patkot.jpgfotó: commons.wikimedia.org

Eleinte betegségre gyanakodtak a tudósok, de aztán kiderült az igazság. A fák pusztulását  a közeli vulkán magma-kamrájából időnként kiszivárgó szén-dioxid okozta. 2006-ban a gáz 3 ember halálát okozta, akik egy tó közeli barlangban kerestek menedéket.

10. Yellowstone

Yellowstone-tó a Yellowstone Nemzeti Parkban egy vulkanikus területen fekszik az Egyesült Államokban. A Yellowstone jóval a történelmi idők előtt hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt, amelynek során óriási mennyiségű hamu terítette be a Középnyugat-Egyesült Államok nagy részét, Mexikó északi részét és a csendes-óceáni partvidék egy részét.

Yellowstone.jpgkép: commons.wikimedia.org

A tó fenekén egy több futballpálya méretű kiemelkedés, dóm található, mely gyakorlatilag az alatta rejtőző vulkanikus tevékenységgel fűti a tavat. Sokan tartanak attól, hogy ha a tó vize betörne a dómba, a bekövetkező gőzütés a tó robbanását váltaná ki.

11. Vajont-gát tározótó

Az Olaszországban, Velencétől 100 km-re északra található gát már használaton kívül maradt, miután az általa felduzzasztott tó szökőárja 2000 ember életét követelte. 262 méterével ez az egyik legmagasabb gát a világon, mely 1959-ben épült meg a figyelmeztető jelek ellenére.

vajont.jpgfotó: commons.wikimedia.org

A geológusok már az építkezés alatt is jelezték, hogy a túl szűk szoros és a rendkívül előnytelen rétegszerkezet földcsuszamláshoz vezethet. A tározó feltöltése után ez az esemény többször is bekövetkezett, de 1963. október 9-én 260 millió m3 hegy omlott a tározóba, 110 km/h-ás sebességgel, és ennek nyomán a gát koronája fölött átcsapva egy 200 méter magas szökőhullám indult meg a völgy felé, és több falut elsöpört.

12. Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó (Gyilkos tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén.

gyilkos.jpgfotó: commons.wikimedia.org

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak.

Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. Eszter legendája szerintaz iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett ”.

Források

badcontrol.net: Top 10 Most Dangerous Lakes on Earth
Wikipedia szócikk: Yellowstone
szekelyfoldinfo: Románia - Erdély - Gyilkostó - Hargita megye - Bemutató
Plantarium: Címke archívum: alkáli légy
Wikipedia szócikk: Vajont Dam

További cikkek

Cseljabinszk-40 : a szovjet plutóniumgyár és katasztrófái
A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal
A Trans-Szibéria gázvezeték 1983-as robbanása
A Stuxnet és hatásai (első rész)
A Stuxnet és hatásai (második rész)
ICE 1
ICE 2
ICE V
Vasúti gigaprojekt: ICx
A torrentezés árnyoldala Németországban

komment