Passport

Történetek határtalanul.

Űrrepülőgépek az elhagyott hangárban

2015. július 24. 17:22 - Vámos Sándor

Az elhagyott épületek vagy éppen sufnik a kíváncsi emberek számára mindig nagy vonzerőt képviselnek, hogy vajon milyen elfeledett értékek porosodnak odabent. Gyerekként Gyömrőn, a Wekerle utcában – ahol a nyaraink jó részét töltöttük – mi is boldogan kutattuk át a kertvégi sufnit, meg nagyapám félhomályos és poros műhelyét, ahol a rég beszáradt festékes és hígítós üvegek között találtunk egy címke nélküli üveget is.

Az volt nagyapátok vésztartaléka, mondta nagyanyánk, amikor megmutattuk neki, és ez a vésztartalék szó valami nagyon büdös, festékszerű vegyszerként tudatosult bennünk akkor. Jó pár évre volt szükség ahhoz, hogy ez a szó is a helyére kerüljön a szótárunkban. Szegény nagyapánknak ugyanis az volt a pálinka-vésztartaléka lokális-prohibíció sújtotta vészterhes időkre.

buran1.png

A 130 méter hosszú, 60 méter magas hangár valahol a  Kosmodrom-on, fotó: Ralph Mirebs

Persze a gazdag nyugaton mindmáig kerülnek elő rejtegetett vagy csak elfeledett autócsodák elhagyott fészerekből, de az elhagyott épületeknek – talán nem túlzok, – az egykori Szovjetunió területén van valódi kultusza.

Persze ott meg nem árt némi egészséges gyanakvással közelíteni ezeket a helyeket, hiszen bármelyikben lapulhat egy-két elfeledett nukleáris reaktor (lásd, az elhagyott nukleáris világítótornyok esetét) vagy mondjuk némi „biohazzard” materiál. Esetleg pár űrrepülőgép, ha már Bajkonur környékére vetett szerencsénk és kíváncsiságunk.

buran2.pngA két űrrepülőgép a hangárban,  fotó: Ralph Mirebs

„Olyan volt, mint amikor az ember egy antik istenség sírkamrájába toppan be” – írja le a pillanatot Ralph Mirebs, a fotós, amikor először lépett be az elfeledett hangárba. „Két űrrepülőgép alussza itt évtizedek óta Csipkerózsika álmát” – folytatja írását.

Sajnos, az a gép, amelyik valóban járt az űrben, nem lehet közöttük, mert egy 2002-es balesetben megsemmisült. Ebben a hangárban valószínűleg a maradék négy, már elkezdett, de soha be nem fejezett társaiból felejtettek kettőt.

buran3.pngEz a gép már jó ideje itt áll, fotó: Ralph Mirebs

A Buran (oroszul: Буран (hóvihar) szovjet űrrepülőgép, melyet az amerikai Space Shuttle alapján fejlesztették ki az1980-as években az NPO Molnyija vállalatnál Gleb Lozino-Lozinszkij vezetésével.

Csak egy teljesen befejezett példánya készült el, amely egy, személyzet nélküli próbarepülést hajtott végre 1988.november 15-én, azután már nem repült többet. Mivel a rendszer fenntartása drága volt, 1992-ben leállították a programot.

Ekkorra már egy másik űrrepülőgép építését is elkezdték. Az űrrepülőgépeket Enyergija hordozórakétával indították volna Bajkonurból.

2002. május 12-én a Buran tárolására használt hatalmas hangár teteje a nem kielégítő karbantartás miatt beszakadt, az űrrepülőgép megsemmisült. A balesetben nyolc munkás halt meg.

Forrás: Wikipedia: Buran 

Kosmodrom

A Szovjetunió – szerencsére – már (és még) sehol sincs, a hatalmas – 130 méter hosszú, 60 méter magas hangár is elveszett a Pest megyénél némileg nagyobb, Kosmodrom hatalmas és szinte lakatlan pusztaságában.

A bajkonuri űrrepülőtér, a Kosmodrom a szovjet birodalom szétesését követően Kazahsztánhoz került, de Oroszország 1995-től kibérelte a területet, és azóta is innen indulnak többek között a nemzetközi űrállomásra a Progressz és Szojuz űrhajók.

Ha a hozzám hasonló „fotelturista”-ként végigpásztázzuk a területet a Google.maps-ban, iszonyú mennyiségű elhagyott és lehet, hogy elfeledett épületet, hangárt és kilövőhelyet fedezhetünk fel ott.

Űrprogramok

A hidegháború kölcsönös katonai elrettentése mellett a két világhatalom leglátványosabb rivalizációs terepének az űrrepülés számított. Melyikük küld először embert a Holdra, melyikük fejleszt modernebb technológiát.

Mellékszál ez ügyben, de ennek az eszement konkurálásnak nagyon sok találmányt köszönhet a világ, és ezt a húzóerőt én személy szerint nagyon hiányolom napjainkból. (Az egyre laposabb és mindent-tudóbb mobiltelefonok szerintem nem tekinthetők fejlődésnek, vagy legalábbis nem igazán előremutatóak. A szelfibotról nem is beszélve. Zárójel bezárva.).

buran4.pngAz elfeledett Buran műszerfala, fotó: Ralph Mirebs

Az eredeti témához visszakanyarodva; az USA-ban, még jóval az Apolló program lezárását megelőzően kezdték el kidolgozni az űrrepülőgépek terveit. 1976-ban épült meg az első space shuttle-jük, az Enterprise, mely bár űrrepülésre még nem volt alkalmas, de a légköri teszteket ezzel a géppel végezték el; elsőként a Columbia jutott ki az űrbe, 1981-ben.

Buran

A Szovjetunió sem akart lemaradni ebben a versengésben, ők a 80-as években kezdtek bele a saját űrrepülő-programjukba.

Az első orbitális repülést a Buran 1988-ban  személyzet nélkül  valósította meg, visszatérése előtt kétszer kerülte meg a Földet, majd automatikus leszállást hajtott végre a bajkonuri űrrepülőtéren (erre, mármint az automatikus repülésre az amerikai gépek nem voltak képesek).

Ezután a Buran program, no meg, nem mellesleg az egész Szovjetunió feledésbe merült. Az amerikai űrrepülőgépek közül utolsóként az Atlantis járt utoljára az űrben, az STS-135 program keretében.

buran5.pngA Buran raktere, fotó: Ralph Mirebs

Az űrrepülőgépek kora ezt követően leáldozott, főleg azért, mert kölségeik jelentősen meghaladták a hagyományos űrrakétákét. Jelenleg a nemzetközi űrállomást nagyrészt a Bajkonurból indított teherszállító Progressz rakéták és a személyszállító Szojuz űrhajók látják el.

A világ - és főleg az USA - azóta is adós maradt az űrrepülőgépek utódjával.

Hasonló jellegű írásaim

Hűtővonat atomrakétákkal
Az atomvonatok újra hadrendbe állnak
Az elhagyott szovjet nukleáris világítótornyok és reaktoraiknak története
Cseljabinszk-40 : a szovjet plutóniumgyár és katasztrófái
Sínek a semmibe 1.– Canfranc

Az összes eddigi bejegyzés

Források

Travelbook.de: UNGLAUBLICH, WAS EIN MANN IN DIESEM VERLASSENEN HANGAR FAND (német)
Wikipedia: Buran (magyar)
Wikipedia: Space Shuttle (magyar)

A blog a Facebookon is elérhető, követhető és kommentelhető.

komment