Az egyik elkövető ahelyett, hogy visszatért volna a börtönbe a börtönszabadságáról, megkísérel kirabolni társával egy bankot, majd – mivel ez nem sikerült – túszaival simán elautózik a bankból, később egy busznyi túszt szerez még. Az 54 órás ámokfutás alatt 3 ember halálát okozza, de haverjával simán - gyakorlatilag sérülés nélkül - túlélték ezt az ámokfutást. Nem ők csinálnak hülyét a rendőrségből, megteszik nekik ezt a szívességet a rendőrök.

Nem, nem Guy Ritchie valamelyik filmjéhez van szerencsénk, ahol a moziból kifelé jövet a pattogatott kukorica morzsáival együtt pereg le rólunk a fim eszmei mondanivalója – már ha volt neki olyan. Sajnos, nem.

A helyszín Németország, időpont: 1988. augusztus 16.

a német munkavédelmi oktatások elmaradhatatlan hivatkozási alapja, hogy hová vezethet az előírások megsértése. A száraz oktatásokat néha ennek a filmnek a levetítésével dobják fel, bár szinte minden résztvevő már ismeri az összes jelenetét a filmnek, a lazulás és közös szórakozás szinte biztosra vehető.

Az alkotás, bár oktatófilmnek próbálja bemutatni magát minden külsőségében (intro, narratíva), voltaképpen ezeknek a filmeknek egy igen jól sikerült és „horrorisztikus” elemekkel megtűzdelt paródiája – mindenesetre a horror / horrorparódia műfajával idegenkedők csak óvatosan nyomjanak a „play” gombra.

Kirándulóhelyek, földi paradicsomok és a felszín alatt halálos titkokat rejtenek.

Emelkedő büntik autósoknak

Április 1-től (és ez sajnos nem vicc) mélyebben kell a zsebébe nyúlni a közúti szabályok ellen vétkezőknek Németországban:

Magyarországon jórészt (és szerencsére) még csak terjedőben levő technológia tőlünk nyugatabbra már hosszabb ideje borzolja az autósok idegeit (és apasztja pénztárcájukat).

Csak érdekességként; a "Traffipax" egy gyártó neve, és ezt a típust Magyarországon gyakran használták, így a neve átvonult "köznév"-vé. Ha Németországban így hivatkozunk életünk ezen megkeserítőjére, nem biztos, hogy érteni fogják. Ott inkább a "Blitzer" (~ villanó) megnevezéssel írhatjuk körül ezt a technikai csodát.

Az alapvető célt, mármint a berendezések megelőző (preventív) hatását sok esetben ott is felülírja a kényszeres pénzgyűjtés nem is nagyon leplezett szándéka.
Preventív megoldás az, amikor veszélyes útszakaszokra, kereszteződésekbe telepítik a fényképezőgépeket, és pénzgyűjtéssel szemben a baleset-megelőzés a valós cél. A valóság pedig, hogy a cél a pénzgyűjtés, a megelőzés és egyéb szempontok pedig csendben a háttérbe szorulnak.

Ahogy a lenti reklám is hirdeti:

Az általunk készített fotók szebbek, gyorsabbak és kedvezőbb árúak. Foto Sobelewski.

Az ember autózik valami végtelen autópályán, ahol a diszlexiás / diszgráfiás fenntartók a biztonság kedvéért kietették a 80-as korlátozást. Persze, hogy kicsit gyorsabban veszi hősünk a szakaszt, még 600 km van hátra, és minden ok nélkül kell a láthatóan problémamentes úton lötyögni. Jó lesz ide a 100 is. No, és ekkor jön a kis piros lámpás villanás, valahonnan, jól álcázott búvóhelyről, a palánk alól.

Ember legyen a talpán, aki ilyenkor nem foglalja verbálisan szitok-keretbe a fenntartót, a rendőrt, fel- és lemenőiket. A többség ezen a szinten el is akad, beletörődve várják a levelet a rendőrségtől a csekkel.

És vannak a forradalmárok. Che Guevara késői örökösei nem érik be ennyivel. Az eset vért kíván, vagy valami ilyesmit. Van, amikor a bosszúvágy fantáziával párosul:

Sokszor szóba kerül Németország kapcsán, hogy kinek mennyit sikerült még kisajtolnia elaggott de még szuper járgányából a német autópályán (az „Autobahn-on”).

Sokan csodálkozásuknak adnak hangot, hogy nem találkoztak ott tolakodó tulkokkal, akik a hazai pályákon bőséggel tenyésznek.

Amikor egy amerikai konszern neonáci biztonsági őrökkel felügyelteti a lengyel és spanyol vendégmunkásait Németországban.

Finoman szólva érzéketlenség. A cég, ami abból az Amerikából jön, ahol a PC sokkal kisebb megszegését is komoly retorziókkal torolják meg az élet minden szintjén. Nos, ez a cég Németországban, ahol a történelem még kísért, a decemberi csúcsüzembe felvett (és fillérekért éjjel-nappal dolgoztatott) lengyel és spanyol vendégmunkásokra egy „Hess” (H.E.S.S.) nevű biztonságtechnikai céget uszít. A „H.E.S.S.” tulajdonosa, Patrick Hensel természetesen visszautasítja a vádakat, miszerint a cégnévnek köze lenne Rudolf Hess-hez, minthogy azt is cáfolja, hogy alkalmazottai közismertek volnának a futball-huligán és újnáci körökben.

A torrentezés világszerte a net szürkületi zónájához tartozó tevékenység. Országonként eltérő módon próbálják szabályozni, így a magyar gyakorlattal szemben a legtöbb országban, így Németországban is a feltöltés mellett a letöltés is illegális.

A torrentezés morális hátterére (ezúttal) nem akarok kitérni, ez az írás a törvényi konzekvenciákat kíséreli meg körbejárni, illetve azt, hogy ezek a büntetések mennyire állnak szilárd lábakon (mennyire támadhatók).

A bejegyzést utoljára 2016. január 10-én aktualizáltam.