1945-ben, a világháború végeztével a nagyhatalmak megkezdték a hadifoglyok hazatelepítését. Ebben az időszakban mintegy 450 ezer német hadifogoly volt elosztva a 700 táborban az USA területén. Ezt a legtöbb esetben örömmel fogadták az érintettek, hiszen hosszú évek után hazatérhettek.

Talán még hozzátartozóikkal is találkozhattak, újraépíthették életüket és országukat is egyben. Sok esetben ez a hazatérés – főleg a szovjet megszállás alá került országokban – nem volt „életbiztosítás”.

Az oroszok sok nyugati fogságból hazatérőt szinte azonnal a GULAG-ra hurcoltak tovább, de a többieket is szorosan megfigyelték, életüket a helyi „jó kommunisták” is jelentősen megnehezítették. Ezzel tisztában voltak a hazatérők, a többség ennek ellenére vállalta a megaláztatás kockázatát.

Georg Gärtner másként gondolta.

A passport.blog elköltözött, a bejegyzést az új felületen, itt tudja továbbolvasni.