Az ajtórendszerek külső részeit; a lépcsők szegélyeit és a kapaszkodókat úgy kell megvalósítani, hogy ott zárt ajtónál ne lehessen megkapaszkodni. (az un. „train surfing”-et meg kell akadályozni).
Az ajtórendszerek külső részeit; a lépcsők szegélyeit és a kapaszkodókat úgy kell megvalósítani, hogy ott zárt ajtónál ne lehessen megkapaszkodni. (az un. „train surfing”-et meg kell akadályozni).
Csak a mauritániai Nouadhibou-ba kell valahogy eljutnunk a következő passport.blog-beli látványossághoz. Innen indul ugyanis – naponta háromszor – a világ leghosszabb (és legnehezebb) vonata, a Vasérc-expressz, vagy közkeletűbb nevén a Szahara-expressz.
A Szahara-expressz a "fedélzetről", fotó:Michal Huniewicz / Barcroft Media
fotó: sea-jobs.net
Nouadhibou egy poros afrikai nagyváros Mauritánia és Nyugat-Szahara határán, a Ras Nouadhibou nevű félszigeten, ami az Atlanti-óceánba nyúlik. A város eredeti neve Port-Étienne volt, az első világháború előtt alapították francia kereskedők, mert elhelyezkedése és nyugodt vizei ideálisak voltak a tengeri kereskedelem céljaira.
Az előző, jeges bejegyzés után pörgessünk egyet a képzeletbeli földgömbünkön, és keressük meg a következő érdekes – és ezúttal forró – helyszínt azon.
ajtó a pokolba, fotó: Wikipedia
Első hallásra kissé viccesen hangzik, hogy tűzjelző rendszert kell telepíteni egy olyan épületbe, mely minden télen újraépítésre kerül, jégből. Másodikra is.
a 2011-es Jéghotel hálószobája, fotó: Natsuki Saito & Shingo Saito
Az USA-ban napjainkban is megtalálhatók a jókora betonnyilak, melyek nem olyan rejtélyesek, mint a Nazca-vonalak, de egy letűnt kor feledésbe merült technikai fejlesztéseiről tanúskodnak.
Nemrég egy megbeszélésre Nürnbergből Karlsruhe-ba kellett mennünk. Főnököm győzködésére – gyorsabb ez így, bérelt kocsival, mint vonattal – letettem eredeti elképzelésemről, hogy a vonaton könyvet olvasva bekkelem ki az utat, és belementem az autós változatba. Nagy baromság volt.
Néha a céges kantin helyett a sarki kínai ropogós csirke üvegtészta kombójának hódolok. Csakhogy ma sikerült félrenyelnem, mert csak lassan tudtam felfogni a pekingileves-foltos Bild címlapját:
A gyakran bezzeg-országként emlegetett Németországban is dívik a tacho manipuláció, az autók kilométeróra állásának kozmetikázása. A lebukás minimális esélyét is gyorsan feledteti a „lelkiismeretes” nepperekkel a busás jövedelem.
Ezt a bejegyzést csak akkor olvasd el, ha már túl vagy az ebéden (vacsorán, reggelin), és el is telt azóta egy kis idő – vagy éppen fogyókúrázol.
Én szóltam!
Emlékszem, amikor jóanyám a tányéromon hagyott ételmaradékok láttán kifejtette, hogy bezzeg a szegény gyerekek a nagyon szegény országokban ezt is megennék – nos, nem hiszem, hogy a lenti cikk tartalmára gondolt. Szerencse, mindenképpen hatalmas szerencse, hogy írással nem lehet szagokat közvetíteni; a blognak nincs szaga.
pagpag, fotó: dennisvillegas.blogspot.de
Pagpag a neve annak az élelmiszer-hulladéknak, mely a gyors- és egyéb éttermekből szemétként kikerül. Gyakorlatilag jellemzően a papír és műanyag csomagolóanyagok és a tálcákon, tányérokon hagyott maradékok összefoglaló neve. Az indonéziai és fülöp-szigeteki nagyvárosokban, például Manila nyomornegyedeiben élő emberek egyetlen proteinforrása ez.
fotó: Chrissy Olson
A Maeklong vasút (néha Mae Klong-nak írják) Közép-Thaiföldön található, keskeny-nyomtávú (1 000 mm-es) pályája 67 kilométerével Wongwian Yai és Samut Songkhram között biztosít vasúti összeköttetést Bangkok-on keresztül.
A bérleti díjak Németországban hatalmas szórást mutatnak a bérlemény állapota és helye szerint.
Jellemzően itt is a városi árak a vidékiek sokszorosát is elérhetik, a nyugati árak magasabbak, mint az egykori NDK területén, a déli árak is magasabbak, mint bárhol máshol, és a jó elhelyezkedésű (alacsony munkanélküliséggel bíró környéken található) bérlemények is sokkal drágábbak.
Az alábbi összeállítás a német GTÜ (Gesellschaft für Technische Überwachung) és TÜV képeiből készült. A GTÜ a TÜV és a Dekra az autók vizsgáztatására jogosított legnagyobb szervezetek.
Korábban a TÜV gyakorlatilag egyedül volt ezen a piacon, ezért a köznyelvben "TÜV-vizsga"-ként szerepel ez a felülvizsgálat, ami Németországban is kétévente kötelező (új autók esetén 3. év után).
Az alábbi összeállítás a német GTÜ (Gesellschaft für Technische Überwachung) képeiből készült. A GTÜ a TÜV és a Dekra mellett egy - az autók vizsgáztatására jogosított szervezet.
Korábban a TÜV gyakorlatilag egyedül volt ezen a piacon, ezért a köznyelvben "TÜV-vizsga"-ként szerepel ez a felülvizsgálat, ami Németországban is kétévente kötelező (új autók esetén 3. év után).