Mármint nem úgy, átvitt értelemben; hogy egy raklap pénzt kihányunk abszolút felesleges dolgokra az ablakon – hanem hálóval, halakkal, úgy "nem átvitt" értelemben.

New World Mall halastó, kép: Jesse Rockwell/REX

Eh, kezdjük inkább az elején.

Hólapát kikészítve az ajtó mellé és hull az az átkozott. Szerencsére a kölykök még lelkesek, nejemmel megkíséreljük Tom Sawyer-i trükkökkel fenntartani feléjük az illúziót, hogy a kerítésmeszelés hólapátolás milyen kúl dolog. Egyelőre nyerésre állunk. Inkább maradok a fűtött szobában, hogy ebből a néhány szemernyi poénmorzsából egy bejegyzést összegyúrjak. Remélem, ez is sikerül.

A „geil” szó egy német melléknév, magyar jelentései: nagyszerű, tök jó, kéjvágyó, érzéki, kéjelgő, émelyítő, dögös, fajtalan. (innen)

A füstjelzők a német biztosítók szervezete (Gesamtverbands der Deutschen Versicherungswirtschaft) szerint nagyon sok emberéletet menthetnek meg, Németországban évente 500-an válnak a lakástüzek áldozataivá.

Az éjszakai lakástüzek érvelésük szerint különösen veszélyesek, mivel álmukban halnak bele a lakók a füstmérgezésbe. A füstjelzők alkalmazását a DIN 14676-os norma írja elő, ami elég száraz olvasmány, így a magamfajta „csak feldobok pár füstjelzőt és tiszta a lelkiismeretem” alkalmazók számára összefoglalom a füstjelzőkkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Konstanz egy csendes kisváros a Boden-tó partján, hangulatos óvárossal, egyetemmel és vizet köpő vízinyulakkal.

vízinyulak Konstanzban, kép forrása: huebner-tim.de

A belépőoldal a redtube.net-re teljesen azonos volt a redtube.com-éval.

A bejegyzésben a Redtube.net oldalról lesz szó, mely megtévesztésig hasonlított a nagy forgalmú és ismert Redtube.com-hoz. A nyitóoldala teljesen azonos volt, amíg működött, és most, hogy leállították, ha bepötyögjük, hogy redtube.net, akkor a .com-os oldalra irányít az át. A véletlenek sora elkezdődött, de még nem ér véget. A Redtube.com-nak a csaláshoz semmi köze nem volt.

Thomas Urmannt, az U + C ügyvédi iroda tulajdonosát és vezetőjét eltiltották a praktizálástól, hivatalosan nem lehet ügyvéd többé. Könnyes szemekkel fogadtam ezt a hírt erről a nagyszerű lényről.

Az autópályadíj legkorábban 2016-ban kerülhet bevezetésre az autópályákon, addig is még sok víz le fog folyni a Rajnán.

A „Bußgeldkatalog“, a büntetési tarifák most éppen nem változnak Németországban. A büntetőpont-rendszer változásairól már volt szó itt a passport blogon .

Fontos tudni azonban, hogy a németországi büntetések Magyarországon is egyre inkább megérkeznek (és ki is kell őket fizetni), és fordítva; a magyar büntikről is kaphat értesítést az, aki Németországban lakik / tartózkodik, német rendszám után is. Mindkét esetre hallottam már példákat közvetlen ismerőseimtől, érdemes erre figyelni.

A napokban jelent meg a hír, hogy Oroszország átírta katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg:

„Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére. A megelőző csapás kifejezés nem szerepel a szövegben, noha egyes orosz lapok korábban úgy tudták, ez is bekerülhet.”

 (forrás: index.hu)

A hírrel egybecseng az az Oroszországból érkezett, és a német Spiegel által közzétett hír, hogy az orosz hadsereg némi ráncfelvarrással az atomvonatokat ismét rendszerbe kívánja állítani.

az eredeti atomvonat, a BZHRK. kép forrása: rd52.livejournal.com

Bár a berlini fal leomlott – ennek kapcsán már írtam egy, a szökéseket bemutató bejegyzéssorozatot itt a blogon – azért a világ még nem maradt falak nélkül, a szögesdrótok gyártóinak és az embercsempészeknek továbbra sem kell nélkülözniük, Kasmírtól Mexikóig. Ráadásul ez a lista a falakról korántsem teljes.

Egy rakás „német”, akik döntő többségükben – ahogy a pc német mondja – migrációs hátterűek, és iszlám vallásúak, úgy döntenek, hogy inkább elrándulnak Szíriába és egyéb rázós vidékekre, hogy megvívják saját harcukat, jórészt új hazájukkal, no meg a civilizált világgal szemben.

Eddig persze a német államnak sok köze nincs a dolgokhoz, mindenkinek alkotmányos alapjoga, hogy hülye legyen.

Szerintem majdnem mindenkiben felmerül néha az a kósza ötlet, hogy el kellene húzni a csíkot, valahová jó messzire, a civilizáción kívülre, vagy legalábbis annak a valamelyik, jó távoli peremvidékére.

Van úgy, hogy napjában – főleg munkába menet – többször is felmerül bennem, hogy el kellene menni mondjuk birkapásztornak, és a napi meetingeket leváltva csak nézni ahogy a birkák időnként elkoccolnak jobbra, aztán balra, aztán megint jobbra, vagy valami ilyesmi (meg ahogy az ilyesmit az íróasztalhoz ragasztott fejlesztőmérnök elképzeli).

Ottó úttalan utakon úton; fotó: ottosreise.de

Vagy csak beülni a kocsiba, oszt' hajrá, irány a Nagyvilág. De én is csak papírkutya vagyok, nagy levegőt véve csak felszállok minden reggel arra a rossz irányba menő buszra – nem úgy, mint a 77 éves Gunther Holtorf, aki 26 éve nejével, Christine-vel elugrottak egy afrikai szafarira, és – elmondása szerint –, ha már olyan messzire elvetődtek otthonuktól, Felső-Bajorországtól, meg akarták azt is nézni, hogy mi van a látóhatár szélén, a hegy mögött. Meg az ott felbukkanó, következő hegy mögött, és így tovább.

Ebben a részben is azokról az elszánt emberekről lesz szó, akik mindenáron – az életük kockáztatásával is – el akarták hagyni az egykori NDK-t. Kreatív ötletekből nem volt hiány, a berlini falon való átjutáshoz illetve áttöréshez a legváltozatosabb eszközöket használták; vonatot, sport- és páncélautót, gőzhajót.

A fal felhúzása után még sokan megpróbáltak átmászni rajta, de a sok halálos áldozattal járó balul elsült szökési kísérletek híre hamar elterjedt. Más módszereket kellett választani, és az emberi leleményesség új utakat talált a meneküléshez. Eleinte a föld alatt, a csatornarendszeren keresztül is el lehetett hagyni az NDK-t, de ezeket a lehetőségeket a Stasi hamar feltérképezte és megszüntette.

Ekkor kezdődött a fal alatti alagútépítések korszaka. 1961 és 1973 között 39 alagútépítés vált ismertté, és legalább 254 keletnémet polgár jutott át rajtuk a nyugati oldalra, de közben több, mit kétszázan keletnémet börtönökbe kerültek és négyen meghaltak menekülés közben.

Utolsó év, elmúlik a nyár,
Figyelnek bennünket, közel a határ.
Készülj az útra, nem lesznek fegyverek,
Egyedül megyünk, ahogy a többiek.

Mindenki menekül, elöl a félelem,
Átsüt a nap, még átsüt a hegyeken,
Elöl a félelem, hátul a fájdalom,
Utolsó szó a néma szájakon.

Pál Utcai Fiúk - Utolsó év

A kezdetek

A második világháború után Németországot a győztes hatalmak kettészakították. A Szovjetunió a keleti régiót saját játékszerének nyilvánította, és a kommunizmus nevű rémálmot, mint elérendő célt tűzte ki itt (is). Az új ország neve a keleti blokkban megszokott álnoksággal NDK lett, azaz Német Demokratikus Köztársaság, melynek sem a demokráciához, sem a köztársasághoz sok köze nem volt (németül DDR; Deutsche Demokratische Republik).

Innsbruckban 17 aktív koldust „telepített” a helyi koldusmaffia, az ő tevékenységüket figyelte meg ott egy, a helyi FPÖ által finanszírozott magánnyomozó (igen, bele lehetne „állni” a ténybe, hogy miért pont az FPÖ állt rá a sztorira – de nyilvánvaló; ők egyébként is „szeretik” a külföldieket). A párt az összegyűlt bizonyítékokat már átadta a rendőrségnek, mindenesetre szerintük egyértelműen bizonyítható, hogy a tiroli fővárosban üzletszerűen, hierarchikus struktúrákba szervezetten zajlik a koldulás.