Passport

Történetek határtalanul.

Hitler utolsó amerikai katonája

2019. április 12. 18:01 - Vámos Sándor

1945-ben, a világháború végeztével a nagyhatalmak megkezdték a hadifoglyok hazatelepítését. Ebben az időszakban mintegy 450 ezer német hadifogoly volt elosztva a 700 táborban az USA területén. Ezt a legtöbb esetben örömmel fogadták az érintettek, hiszen hosszú évek után hazatérhettek.

utolso_1.png

Talán még hozzátartozóikkal is találkozhattak, újraépíthették életüket és országukat is egyben. Sok esetben ez a hazatérés – főleg a szovjet megszállás alá került országokban – nem volt „életbiztosítás”.

Az oroszok sok nyugati fogságból hazatérőt szinte azonnal a GULAG-ra hurcoltak tovább, de a többieket is szorosan megfigyelték, életüket a helyi „jó kommunisták” is jelentősen megnehezítették. Ezzel tisztában voltak a hazatérők, a többség ennek ellenére vállalta a megaláztatás kockázatát.

Georg Gärtner másként gondolta.

Tovább
komment

Német hackerek és a KGB

2019. március 08. 11:19 - Vámos Sándor

Húsz éve az ARD számolt be először a „Brennpunkt” című műsorában, hogy a Német biztonsági Hivatal egy keleti kémhálózatot leplezett le 1989 március 2-án. „Keleti kémek hatoltak be a nyugati számítógépes hálózatokra”, „német hackerek dolgoztak a KGB-nek”, szóltak a hangzatos főcímek, pedig a valóság – ezúttal meglepő módon – egy még meredekebb történet volt. 

nemet_hacker_1.pngKarl Koch

Tovább
komment

A rénszarvas és a tengeralattjáró

2018. december 05. 12:22 - Vámos Sándor

trident_1.png

Előfordul, hogy a sok időt a nyílt tengeren töltő hajókon a legénység kabala-állatokat tart, papagájt, hörcsögöt vagy fehér egeret. Persze, ez így rendben is van az ésszerűség határain belül. No de egy élő rénszarvas egy brit tengeralattjáró fedélzetén a második világháborúban? Az ember azt gondolná, hogy ez is egy ilyen urban legend, minta Schönherz-koli tizedik emeletén összeszerelt kispolszki, vagy a sínről leugrált 6-os villamos (ugyanott)

De nem, mert miután elkezdtem utánanézni, és a bbc-n is megtaláltam a történetet, nos, szóval egy megtörtént sztori következik.

Tovább
komment

Surtsey, az ötvenéves sziget

2018. november 15. 14:30 - Vámos Sándor

 

surtsey_1.png

Izland szigete talán leginkább a vulkánok járulékos tevékenységeiről híres; a lenyűgöző forró tavairól, termálfürdőiről és a vadregényes tájairól. No meg, ugye nem utolsósorban a vulkánjairól, amik, ha másként nem, hát a légiforgalom ellehetetlenítse okán kerülnek be a hírekbe, így például az Eyjafjallajökull vulkán 2010-ben.

A vulkanikus tevékenység persze nem áll meg a sziget határainál, a tenger mélyén is gyakran tombolnak a természet erői, de azt nem nagyon látjuk. Esetleg csak az onnan kipattanó földrengésekből értesülhetünk arról, hogy a törésvonal mentén új föld születik. 1963-ban viszont egy tengermélyi kitörés elérte a felszínt és új sziget született.

Tovább
komment

Xiongmai sztori

2018. október 25. 16:19 - Vámos Sándor

xiongmai_3.png

Szeretjük a modern kütyüket, ezek fontos fokmérői, hogy hogyan viszonyulunk a technológiai fejlődéshez, azaz mennyire vagyunk menők. Bevallom, ebből a szempontból egyáltalán nem (sem) vagyok menő.

Sógorom, Kori, aki nagy mobil-guru, mindig körberöhög az őskori nyomógombos Nokiámmal és nem túlzottan leplezett paranoiámmal ezzel a modern világgal szemben.

Tovább
komment

A Supermicro történet

2018. október 08. 14:26 - Vámos Sándor

A Bloomberg által feltárt történetben egyelőre minden érintett hevesen tagad. A sértettek és a „gyanúsítottak” egyaránt és egybehangzóan állítják, hogy nem történt semmi, kéretik továbbfáradni, nincs itt semmi látnivaló. Csak az a gond, hogy sokat számára – számomra is – ez a nagy mentegetőzés felér egy olyan beismeréssel, ami az igazán penetráns ügyeket szokta szegélyezni, hogy mást ne említsek, az ezen a blogon már ismertetett Stuxnet ügyet például.

supermicro1.pngA "kém-chip", kép forrása: Bloomberg

Szóval, tegyük fel, hogy a Bloomberg-nek igaza van (az eredeti történet itt olvasható), és az általa leírtak tényleg megtörténtek. Ezt feltételezni már csak azért sem nehéz, mert egyrészt a Bloomberg ritkán nyúl mellé, másrészt a történet teljesen hihető, illeszkedik a kínai totális megfigyelések sorába (erről is már volt szó), és technikailag megvalósítható. Ráadásul a feltárt történet már három éve történt, így inkább az a meglepő, hogy eddig hogyan tudták mindezt eltitkolni.

Tovább
komment

A Sputnyik IV balszerencsés útja

2018. október 03. 11:06 - Vámos Sándor

„Amikor a Szovjetunió megbombázta az USA-t” – szólhatna a kattintásmágnes főcím, pedig a hír igaz, de csak félig. Vagy félig sem.

A 60'-as években a világ a világűr meghódításának a lázában égett. A hidegháborús versengés részben űrversenybe csapott át, a két nagyhatalom árgus szemekkel figyelte az 'ellen következő húzását, és igyekeztek még időben rálicitálni.

A Sputnyik IV, vagy más néven a „Korabl-Sputnik 1” (Корабль Спутник 1) 1960. május 14-én indult világhódító útjára. A szupertitkos projektként fejlesztett űrjármű voltaképpen annak az „emberes” Vosztok programnak volt az előfutára, mely révén Gagarin nevét is megismerte a világ.

szputnyik4_1.png

Tovább
komment

Modernkori bolygó hollandi

2018. szeptember 27. 14:09 - Vámos Sándor

hollandi_1.png

A bolygó hollandi legendáját Richard Wagner 1843-ban bemutatott operája „hozta be” a köztudatba, pedig a legendás holland – Hendrik van der Decken – története már korábban is jól ismert volt, igaz, főleg csak a hétpróbás, de rendkívül babonás tengerészek körében.

A babona szerint a hollandi – egy gazdag hajóskapitány – arra ítéltetett, hogy az utolsó ítélet napjáig hajózzon a világ tengerein. Az ok, mármint hogy mire föl kapta ezt a megrovást, már komoly szórást mutat: Volt, aki a kapitány csökönyösségére fogta a büntit, hogy nekivágott egy viharnak, pedig nagyon nem kellett volna. Az egyházi kurzus szerint elfelejtett dobni egy imát a kihajózása előtt, ezért kapta a nyakába az isteni büntetést, de olyan elképzelések is voltak, hogy csak simán káromkodott egy jót – te jó ég, mennyit kellene ez ügyben hajóznom…

Tovább
komment

Vészjelzések a Dakotáról

2018. szeptember 11. 14:43 - Vámos Sándor

gauli_dakota_1.png

A gleccserek olvadása egyfelől egy rendkívül szomorú következménye az emberi tevékenységnek, főleg a légkörben felhalmozódó szén-dioxidnak. Másfelől viszont izgalmas történelmi leletek kerülnek elő a jég fogságából, akár több száz év távlatából is; ilyen például Özi, a jégember (→ wikipedia Özi) története is.

2018-ban, a szokatlanul meleg nyarat követően a svájci Gauli-gleccserből repülőgép roncsok olvadtak ki, például egy teljes és egészen jó állapotú légcsavar is, melyről a szakértők rögtön megmondják, hogy egy DC–3-as Dakota (pontosabban egy C-53 Skytrooper) alkatrésze volt.

Tovább
komment

A dannenwalde-i baleset

2018. augusztus 15. 13:43 - Vámos Sándor

2002-ben a Berlintől északra, mintegy 80 kilométerre fekvő Dannenwalde környékén egy nagyszabású robbanóanyag mentesítési akcióba kezdtek a német hatóságok, mivel a település környéki erdők művelésre alkalmatlanok voltak a sok – szanaszét heverő – robbanótesttől. Nagyon nem is lepődtek meg a kereső-egységek, amikor egy sekély árokban elföldelve több, mint 270 orosz (M–21 típusú) katyúsa (illetve BM–8 "GRAD") rakétára bukkantak.

dannenwalde_01.png

Tovább
komment

Lepontozva Kínában

2018. augusztus 09. 15:21 - Vámos Sándor

2014. június 14-én a Kínai Államtanács egy meglehetősen baljós dokumentumot adott ki „Tervezet a szociális hitelrendszer kialakítására” címmel. A száraz nyelvezetű dokumentum egy társadalmi kísérletet vázolt fel, mely Xi Jinping, a kínai Kommunista Párt főtitkárának terveit valósítja meg, aki az „aki egyszer megbízhatatlan, korlátozható” („once untrustworthy, always restricted”) elvet vallva adta ki az utasítást a szociális hitelrendszer (Social Credit System, 社会信用体系 shèhuì xìnyòng tǐxì) kialakítására.

kina_pont_02.png

Tovább
komment

Hadsereg romokból

2018. július 24. 14:47 - Vámos Sándor

Minden újrakezdés nehéz, és ez a megállapítás fokozottan igaz volt, amikor a rettenetes történelmi közelmúlttal rendelkező Németország ismét hadserege felépítésébe kezdett. Egyfelől szükségszerű volt, hogy egy modern államnak rendelkeznie kell megfelelő eszközökkel, hogy integritását megvédje.

Másfelől viszont szakítania kellett sötét múltjával, valamilyen (jelentős) szinten megtagadva azt. A két követelmény egymással szembement, hiszen a modern Németország egy korszerű és jól felszerelt hadsereget követelt meg, míg a világ többi része – nyilván jó okkal – elrettent az efféle törekvésektől, főleg nagyjából tíz évvel a második világháborút lezáró paktumok után.

u2540_2.png

Tovább
komment

Anekdoták 1: A vlagyivosztoki kitérő

2018. július 17. 18:54 - Vámos Sándor

Az anekdoták világa egy rendkívül képlékeny és szórakoztató rendszer. Nem a történet hitelessége, hanem sokkal inkább a kicsengése, ha úgy tetszik, a csattanója számít. Minden elmesélés során képesek változni, elemek kopnak ki belőlük és új mozzanatok kerülnek beléjük. Szinte mindenkinek van ismerőse (vagy ismerősének ismerőse, vagy ismerős ismerősének ismerőse, és így tovább), akivel már megesett az adott eset, vagy valami hasonló.

Tovább
komment

A Jennifer projekt

2018. június 28. 14:44 - Vámos Sándor

1973-ben hatalmas bejelentést tett az idősödő, de ennek ellenére továbbra is rendkívül sokoldalú iparmágnás, Howard Hughes. Egy új vállalkozást alapított, mely a tengermélyi mangángolyó telepek kitermelését tűzte ki célul. Helyenként, az óceán mélyén hatalmas telepekben fellelhető tenyérnyi-dinnyényi golyók koncentrikus vas és mangán-hidroxid rétegekből állnak.

Az abban az időszakban feltárt telepek hatalmas anyagi haszonnal kecsegtettek, melyből Hughes nem akar kimaradni, így egy speciális hajót építetett, mely az USNS Hughes Glomar Explorer nevet kapta.

azorian1.png

Tovább
komment
süti beállítások módosítása